Tumoros megbetegedések : Agyhártyadaganat
A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, tumorok képződéséhez vezethet. Tumor, illetve daganat sokféle lehet, valamennyi szervünket megbetegítheti. Két alapvető formáját szokták elkülöníteni: a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokat. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak. A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.
Agyhártyadaganat tünetei és kezelése
Mi az agyhártyadaganat?
Az agyhártyadaganat, avagy meningeoma a kemény agyburok daganatos burjánzása, amely a csont és az agyállomány között képződik, és az esetek túlnyomó többségében jóindulatú. Érdekessége, hogy a tumor úgy türemkedik fel, mint egy kakaós csiga, az agy felszínén pedig megtartja koncentrikus, golyó alakú szerkezetét. A meningeoma a leggyakrabban középen, a két agyféltekét elvásztó részen helyezkedik el, a fejtetőn.
Tünetek
Az agyhártyadaganat előfordulása
Az agyhártyadaganat 100 ezer emberből kettőt érint, tehát nem annyira ritka. A leggyakrabban 50 éves kor körül alakul ki, többször érinti a nőket, mint a férfiakat. Ez a tumortípus az agydaganatok 12-15 százalékát teszi ki.
Az agyhártyadaganat okai
Van a meningeomának öröklött formája is, de amúgy nem ismert, mi miatt alakulhat ki ez a daganattípus, nincs ismert rizikófaktora sem.
Az agyhártyadaganat tünetei
Az agyhártyadaganat változatos tüneteket okozhat, ezek jelentős része neurológiai. Ilyen például a féloldali gyengeség és arcbénulás, a hallás- és látászavar. Mivel a meningeoma az agy felszínén lévő sejtekre (a kéregállomány sejtjeire) is nyomást gyakorol, extrém esetben akár epilepsziás rosszullét is kialakulhat miatta.
Nagyon ritka, hogy az agyhártyadaganat a koponyán tapintható tünetet okozzon, ez csak akkor fordulhat elő, ha elvékonyítja a koponyacsontot. Ez akkor történhet meg, ha például a szaglóidegen alakul ki. Ilyen esetben a tumor az elülső agyállományt (a homloklebenyt) is nyomja, ami miatt a beteg tesze-tosza lesz, nem tudja a mozgást beindítani, megváltozik a személyisége.
Megesik az is, hogy az agyhártyadaganat semmilyen tünetet nem okoz, csak véletlenül derül ki amiatt, mert a páciensnek más okból fáj a feje, és annak hátterét akarják feltárni.
Az agyhártyadaganat diagnózisa
A meningeoma diagnózisát a tünetekből kiindulva, CT-vizsgálat segítségével állítják fel. Az MR ez esetben nem jó választás, az nem látja jól ezt a tumort (ennek oka, hogy az agy és a meningeoma jelmenete nagyjából azonos).
Az agyhártyadaganat kezelése
Az agyhártyadaganat lassan nő, így a kis méretű meningeomákat a neurológusok általában csak követik. A három centiméter alattiakat jellemzően 3 vagy 6 havonta vizsgálják CT-vel, ennél többre jellemzően nincs szükség (kivéve, ha a tumor tüneteket okoz, vagy a méretnövekedése begyorsul). Mivel a meningeoma az esetek 90 százalékában jóindulatú, szövettani mintát a műtét előtt nem vesznek belőle. Ennek oka, hogy az agyhártyadaganat nagyon vérzékeny, emiatt már a szövettani mintavétel rizikója is nagy (az esetleges vérzés miatt károsodhat a többi agyi szövet is, ami komolyabb neurológiai tünetet okozhat, mint maga a meningeoma).
Ha a neurológusnak bármilyen kétsége van, akkor idegsebész bevonásával dönti el, hogy szükség van-e operációra. A műtét mellett jellemzően akkor döntenek, ha az agyhártyadaganatot egyértelműen be tudják azonosítani, illetve az tünetet is okoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fejtetőtáji például epilepsziás rohamot vált ki, a halántéktáji hallászavart, a fali lebeny területén lévő pedig érzéskiesést. Ha csak mellékleletről van szó, a panaszok pedig nem kötődnek a meningeomához, akkor nem végeznek operációt.
Ha műtétre van szükség, akkor az általában koponyacsont-megnyitással jár, elvégzését követően pedig fontos a szövettani vizsgálat eredménye is. Kevés helyen, de a műtétet végezhetik úgynevezett gamma-késsel is. Ilyenkor a beavatkozás nem jár koponyacsont-megnyitással, a daganatot magas frekvenciás sugárzással pusztítják el. Ez a módszer elsősorban akkor jelent előnyt, ha a daganat rizikós területen (például a látóideg vagy a mozgatóideg közelében) van, így a hagyományos műtét a szokásosnál is komolyabb kockázattal járna.
Ritkán, de megesik, hogy az agyhártyán több meningeoma is képződik (ez az öröklött típusnál szokott előfordulni). Ilyenkor az idegsebészeti műtétet nem egy ülésben végzik, egyszerre csak ritkán távolítanak el több tumort. A szövettani vizsgálat ez esetben is fontos, de itt is csak a műtétet követően végzik el.
Az agyhártyadaganat kórlefolyása, gyógyulási esélyei
Az agyhártyadaganat az esetek többségében jóindulatú, mérete is nagyon lassan nő: gyakori, hogy 10 év alatt sem lesz nagyobb az átmérője 3 centiméternél. A kor előrehaladtával ez a daganattípus még kevésbé hajlamos a növekedésre.
Ha műtétre van szükség, akkor annak elvégzése után a meningeoma okozta panaszok – például az epilepsziás rohamok vagy a szaglászavar – általában megszűnnek. Ha valaki a műtét előtt epilepszia-gyógyszert szedett a panaszai miatt, akkor a gyógyszert még legalább egy évig szednie kell. Ezt követően EEG-vizsgálatot végeznek, a beteg állapotát pedig a későbbekben is követik. Ennek oka, hogy maga a műtét is hajlamosíthat epilepsziás rosszullétre, lévén a tumor eltávolítása hegképződéssel, ödémásodással járhat az agyban. Az ilyen esetek szerencsére ritkák, de kizárni nem lehet az ilyen következményeket.
Elvétve, de megesik, hogy a meningeoma pár év múlva kiújul. Ez akkor szokott megtörténni, ha a tumor olyan helyen van (például a mozgatókéreg közelében), ahol az idegsebész lehetőségei be vannak határolva, a daganatot pedig nem tudja teljes egészében eltávolítani. Ilyenkor a tumort követik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beteget először 3 havonta, majd 6 havonta vizsgálják CT-vel. Ha nem történik kiújulás, akkor elég évente megejteni a vizsgálatot.
Az agyhártyadaganat megelőzése
Mivel az agyhártyadaganatnak nincs ismert kiváltó oka, a betegséget megelőzni sem lehet.
Az agyhártyadaganat szövődményei
Ha a tünetek régóta fennállnak, de a beteg nem fordul orvoshoz, akkor a panaszok a későbbi operáció után is fennmaradhatnak. Emiatt fontos, hogy már az első tünetek után készüljön CT-vizsgálat.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vághy Beatrix neurológus és neurofiziológus főorvosnak.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+5 °C
Minimum:
+0 °C
Közepesen és erősen felhős időszakokra számíthatunk legfeljebb elvétve záporral, hózáporral. A szél egyre nagyobb területen északnyugatira fordul, megélénkül, több helyen meg is erősödik, sőt a hegyvidéki tájakon viharos széllökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 8 fok között alakul északkeleten és délnyugaton az alacsonyabb értékekkel. Késő estére -1 és +4 fok közé csökken a hőmérséklet. 5 megyére figyelmeztetést adtak ki
