Párkapcsolati Erőszak
"Ki kell mondani: a bosszúpornó nincs rendben"
A bosszúpornó alighanem a párkapcsolati erőszak egyik lehető legalattomosabb formája, a nyilvános megaláztatás bombabiztos módszere, amelynek áldozatai többségében fiatal nők. Az általunk megkérdezett szakértők szerint a hazai jogszabályi környezet általában véve nem elég erélyes az elkövetőkkel szemben, eközben viszont az áldozatok életét egyik napról a másikra pokollá teheti, ha legintimebb pillanataik kerülnek közszemlére az online térben.
Erőszak után jönnek a „mézeshetek”
Minden ötödik magyar nőt bántalmazott már a párja, az erőszak azonban nem feltétlenül pofonokban nyilvánul meg. Egy bántalmazó kapcsolatban az áldozat elveszítheti a vagyonát, sőt akár a gyermekét is, párja pedig teljesen izolálhatja őt a környezetétől, hogy ne tudjon segítséget kérni és némán tűrje az erőszakot. Egy segélyvonalon dolgozó önkéntessel beszélgettünk arról, miért olyan nehéz kilépni egy bántalmazó kapcsolatból.
A párkapcsolati erőszak figyelmeztető jelei
Bár a párkapcsolati erőszak elsősorban a nőket érinti, férfiak is lehetnek az elszenvedői. Az áldozatok sokszor nem mernek beszélni arról, min mennek keresztül, sőt olyanok is vannak, akik kiszabadulhatnának, de nem akarják egyedül hagyni szerelmüket. Így azonban segíteni is nehezebb. Lássuk, milyen jelek utalhatnak a testi-lelki bántalmazásra.
"Ti még együtt vagytok? Azok után is?"
Egy kontrollmániás partner még azt sem tartja tiszteletben, hogy párja éppen egy fontos megbeszélésen van. Ha nem veszi fel a telefont, a bántalmazó fél fenyegetni és zaklatni kezdi őt. Bár nem könnyű, de muszáj kimondani: elég volt a kapcsolati erőszakból.
"Úgy nézel ki, mint aki a sarokra indul"
Az erőszak semmilyen formája nem elfogadható egy párkapcsolatban - hívja fel a figyelmet a bántalmazás ellen küzdő kampányában az Ökumenikus Segélyszervezet. Az akció harmadik kisfilmjében a testszégyenítés, a féltékenység és az elnyomó uralkodás került terítékre.
Gyógyszerkereső
Borult lesz az ég, majd előbb a Tiszántúlon, késő délután már a Dunántúlon is szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Egyre inkább az északi tájakra korlátozódik a tartós eső, de délebbre kialakulhatnak záporok, a Tiszántúlon zivatar is előfordulhat. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet néhol erős széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon, Budapest körül és északon 7 és 13, az Alföldön 13 és 17 fok között alakul. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.