Élelmiszerfogyasztás

A mondás szerint "azok vagyunk, amit megeszünk". Ha megnézzük a betegségstatisztikákat és összevetjük a táplálkozási szokásainkkal, hamar kiderül, hogy a rossz egészségi állapotunkhoz az elfogyasztott élelmiszerek alaposan hozzájárulnak. Miközben a magyarok legnagyobb aggodalma az egészségük elvesztéséhez kapcsolódik, nyakra-főre fogyasztják az egészségtelen, magasan feldolgozott élelmiszereket.

A minap tette közzé a Policy Agenda kutatóintézet a 2017-es személyi jövedelemadó-bevallások alapján készült bérelemzését: kevesen nagyon sokat, a nagy többség viszont keveset keres. Az ilyen helyzetnek messzemenő következményei vannak az egészségünkre.

Él egy mítosz az emberek fejében, hogy az egészséges étel drága. Ezt leginkább a bioélelmiszerek árszabása alapozta meg, ráadásul sokak szerint ami drágább, értelemszerűen jobb is. Pedig ez nem feltétlenül igaz, ha számolunk kicsit.

A rendszerváltást követő gazdasági változások minden területen növelték az egyenlőtlenséget. Így történt ez a szegénység, a nehéz helyzetben lévők esetében is, de a folyamat nem állt meg 1990-es évek elején. A rendszerváltás hajnalán a létminimum alatt élők aránya 10 százalék körül volt, ma ennek több mint 3,5-szerese. Megjelentek a friss magyar létminimum adatok.

Az alapvető élelmiszerek közül az utóbbi időben többnek is csökkent az áfája. Ha csak ezt nézzük, akkor a pékáruk, köztük a kenyér sem alapvető élelmiszer. Eddig a sertés tőkehús, a friss tej, a tojás és a baromfihús áfája csökkent 5 százalékra, de lassacskán a tejföl, a túró, a hal és a kenyér is bekerülhet a csoportba.