Egészségügy Fejlődése

Miközben az egészségügy finanszírozásából az államot terhelő rész fenntarthatónak tűnik, a polgárok növekvő kiadásokkal szembesülnek. A rendszer így működőképes maradhat, de a jelenlegi trend egy mind kevésbé igazságos állapot felé tart.

Az IME egészségügyi szaklap és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság pécsi nyári konferenciáján a magyar egészségügy helyzetét elemezték a résztvevők.

Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index listája szerint a magyarnál rosszabb egészségügy csak Lengyelországban, Albániában, Bulgáriában, Montenegróban és Romániában van. Az ágazat egyik legfontosabb problémája hazánkban a forráshiány. De mennyi pénzre is lenne szükség?

Míg két évvel ezelőtt 7,1 százalék volt az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya, addig 2003-ban ez a szám még 8,1 százalékot tett ki - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból.

Tavalyhoz képest újabb három hellyel hátrébb került Magyarország az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index rangsorában, ami arra volt elég, hogy hazánkat még a sereghajtó Görögország is leelőzze. Eközben a csehek elérték a nyugat-európai országok szintjét. A 35 ország egészségügyi ellátását összevető lista elején Hollandia és Svájc stabilan őrzi vezető helyét.

Becslések szerint évente 70 milliárd forintnyi hálapénz vándorol az orvosok zsebébe, csakhogy ez a hatalmas összeg nemhogy javítana a betegek helyzetén, hanem tovább rombolja az ellátás minőségét - olvasható a hvg.hu elemző cikkében.