Az építkezések hangja, az ipari zaj, valamint az utak és vezetékek építéséből származó zaj drámai módon megnőtt a múlt évszázad közepe óta, a biológusok pedig egyre jobban aggódnak ezek növényekre és állatokra kifejtett hatása miatt. Míg korábbi vizsgálatok már észlelték a beporzórovarokat és állatokat elijesztő zaj rövid távú hatását a fapopulációkon, a hosszú távú hatásokat eddig kevésbé kutatták.
Nem erre számítottak a szakértők
Amerikai kutatók új-mexikói fapopulációkat vizsgáltak, melyek magas szintű mesterséges zajnak voltak kitéve 15 éven át. Vizsgálatuk során 75 százalékkal kevesebb fenyőnövendéket találtak a zajos területeken, mint a csendeseken. Ezt követően olyan helyszíneket vizsgáltak, ahol vagy nemrég kezdődött a zaj, vagy nemrég szüntették meg a zajforrást. A szakértők arra számítottak, hogy a vizsgált boróka- és fenyőpalánták populációja helyreáll, amikor a zaj megszűntével visszatérnek a terjedésüket segítő szajkók. Ehelyett azonban hosszú távon csökkent a fiatal növények száma, mivel a szajkók nem akartak visszatérni.
Ezt kellene figyelembe venni a várostervezési döntéseknél
A Proceedings of the Royal Society B című tudományos lapban megjelent tanulmány egyik szerzője, Jennifer Phillips szerint az eredmények rávilágítanak arra, hogy a zajszennyezés hatása gátolhatja a beporzó és terjedést segítő állatok működését a zaj megszűnte után is. "A zajra érzékeny állatok, mint amilyenek a bozótszajkók is, megtanulják elkerülni az érintett területet. Időbe telik, míg ezek az állatok ismét felfedezik ezeket a korábban zajos régiókat, és nem tudjuk, meddig tart ez" - mondta Phillips, aki szerint a várostervezési döntések során a zaj- és egyéb érzékszervi, köztük a fényszennyezettség hatásait is jobban figyelembe kellene venni.
