A felmérés szerint tíz európai közül kilenc egyetért azzal, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a lehető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni, miközben ellensúlyozni kell a fennmaradó kibocsátásokat azért, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon. Az európaiak 87 százaléka fontosnak tartja, hogy az EU nagyratörő célokat tűzzön ki a megújuló energia használatának előmozdítására. Ugyanilyen arányban vélik úgy, hogy az energiahatékonyság javításában kiemelt szerepe van az uniós támogatásnak. A megkérdezett uniós állampolgárok 64 százaléka azt mondta, maga is aktív szerepet vállal a klímaváltozás megfékezésében, és a mindennapok során tudatosan a fenntartható megoldásokat választja.
Az éghajlatváltozás elleni fellépésre vonatkozó kérdés kapcsán kiemelték, hogy az egyéni cselekvéseket strukturális reformoknak kell kísérniük. A megkérdezettek 63 százaléka szerint a tagállami kormányok, 58 százalékuk szerint a cégek és az ipar, illetve 57 százalék szerint az EU feladata kezelni e kihívást. Tíz megkérdezett európai közül nyolc egyetértett azzal, hogy több közpénzt kell áldozni a tiszta energiára még akkor is, ha ez a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatás csökkenését vonja maga után. Az európaiak háromnegyede véli úgy, hogy a gazdasági helyreállítást célzó beruházásoknak elsősorban az új, zöld gazdaságra kell összpontosítaniuk.
A válaszadók többsége szerint az éghajlatváltozás elleni fellépés lehetőségeket rejt mind az emberek, mind pedig a gazdaság számára. Tíz európai közül csaknem nyolc egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés serkenti az innovációt, és ez növeli az európai vállalatok versenyképességét. Tíz európai közül hét vélte úgy, hogy a fosszilis tüzelőanyagok behozatalának csökkentése gazdasági előnyt jelenthet az EU-nak, 74 százalék pedig azzal értett egyet, hogy az éghajlatváltozás okozta károk helyreállítási költségei sokszorosan meghaladják a zöld átálláshoz szükséges beruházások nagyságát.
