Az aszályok száma és hossza mintegy 29 százalékkal nőtt az ezredforduló óta. Az 1997 és 2017 közötti időszakban tapasztalható száraz időszakok emellett közel 124 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okoztak világszerte – derült ki az ENSZ által az eseményen bemutatott jelentésből, amely a klímaváltozás miatti elsivatagosodást vizsgálja.
Az egyik legnagyobb veszély
Mint azt Ibrahim Thiaw, az ENSZ elsivatagosodás elleni harcának koordinálására kötött egyezmény ügyvezető titkára elmondta, a sűrű és hosszan tartó aszályos időszakok jelentik „az egyik legnagyobb veszélyt a fenntartható fejlődésre”. A szakember kiemelte, hogy a súlyos vízhiány , a termőföldek kiszáradása és a folyamatos szárazság javarészt a fejlődő országokban, főleg a kelet-afrikai térségben van jelen, de a világ többi része is egyre jobban érintett.
Legfőképp India, Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália esetében aggasztóak a változó éghajlati körülmények. Az ENSZ figyelmeztetett: nemcsak Ausztráliában kell egyre több erdőtűzre számítani, de az erdőirtás jelenlegi üteme mellett az Amazonas térségének akár 16 százalékát szintén erdőtüzek pusztíthatják el 2050-ig.
A szervezet a konferencián arról is beszámolt, hogy a megfelelő intézkedésekkel nemcsak az afrikai szárazság szorítható vissza, de a jövőben világszerte előforduló vízhiányt is enyhíteni lehet.
