A kínai kutatók az északi félteke hőmérsékleti adatait elemezték az 1960-as évektől kezdve. Azt látták, hogy az extrém forró 24 órás periódusok gyakorisága és intenzitása is egyértelműen növekvő tendenciát mutat. Azok a napok számítanak ebbe a kategóriába, amelyeknek legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklete a felső 10 százalékban szerepelt 1960 és 2012 között. Ezután az egyes régiókra jellemző adatok felhasználásával modellezték a szélsőségesen forró napok jövőbeli lehetséges számát.
Ez ellen a klímaegyezmény sem véd
A Kínai Tudományos Akadémia kutatói szerint az ilyen extrém forró napok száma valószínűleg megnégyszereződik majd 2100-ig. "A növekedés valószínűleg folytatódik és fel is gyorsul a jövőben" - figyelmeztetnek a tanulmány szerzői, Jang Csen, az akadémia meteorológiai intézetének, és Csün Vang, a légköri fizikai intézetének kutatója. Ezzel ráadásul valószínűleg akkor is számolni kell, ha sikerül lecsökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását annyira, hogy az megfeleljen a párizsi klímaegyezmény céljának. Az egyezmény szerint a globális felmelegedés mértékét 2 Celsius-fok alatt kell tartani az iparosodást megelőző átlaghőmérséklethez képest.
Ezek a kilátások azért is aggasztóak, mert azok a napok, amikor mind az éjszakai, mind a nappali hőmérséklet kiugróan magas, különösen veszélyesek az emberi egészségre. Ilyenkor ugyanis napnyugta után sem képes lehűlni a szervezetünk .
A kutatócsoport szerint továbbá egyértelmű kapcsolat áll fenn az emberi tevékenységből származó kibocsátás és az extrém forró 24 órás periódusok növekedése között. Elismerték az úgynevezett városi hőszigetek (Urban Heat Island, UHI) hatását is, amely akkor jelentkezik, amikor a hűs parkok és vizek helyét átveszi a hőtároló beton és aszfalt. Így a városok melegebbek lesznek, mint a környező vidék. Az ENSZ előrejelzése szerint a század közepére az emberek kétharmada városokban fog lakni.
