Érdekes, mi derült ki a vénasszonyok nyaráról

Az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma, 121 év alatt hét nappal – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján közzétett elemzésében.

A meteorológiai szolgálat a tanulmányban a meleg őszi periódusokat (indián nyár vagy vénasszonyok nyara), valamint az októberi átlagos napi maximumhőmérsékletek alakulását vizsgálta 1901-től, hogy kiderüljön, az éghajlatváltozás miként hat ezeknek az őszi, derűs napoknak a gyakoriságára.

vénasszonyok nyara, indián nyár
Az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma. Fotó: Getty Images

Mint írták, a klímaváltozás eredményeképpen az őszi átlag-, és maximumhőmérsékletek emelkednek, országos átlagban 1,5 Celsius-fokkal nőtt az októberi havi maximumhőmérséklet 121 év alatt. Leginkább az Alföld déli területein, valamint Nyugat-Magyarországon nőtt a havi maximumhőmérséklet – egyes helyeken akár 1,9 fokkal is –, a legkevésbé pedig az Északi- és a Dunántúli-középhegységben és a Dél-Dunántúlon, egyes helyeken mindössze 1,2 fokkal.

A meleg őszi periódusok elemzését szeptember utolsó dekádjától november első dekádjáig végezték. Indián nyári napnak azokat a napokat tekintették, amikor a napi maximumhőmérséklet elérte a 20 Celsius-fokot ősszel. 

Így alakult a meleg napok száma országszerte

Az elmúlt 30 év átlagát tekintve jellemzően az alföldi, különösen a dél-alföldi tájakon volt a legtöbb (16-20) olyan nap, amikor a maximumhőmérséklet 20 fok felett alakult, de az ország középső részén, a Dél-Dunántúlon, valamint Kelet-Magyarországon is 12-16 közötti az indián nyári napok átlaga. A legkevesebb Nyugat-Magyarországon, valamint a magasabb tengerszint feletti magasságú régiókban fordult elő, ezeken a területeken átlagosan 0-4 nap indián nyári nap volt. Az 1991-2020 közötti időszak országos átlaga 14,2 nap.

Az indián nyári napok száma az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább, itt 121 év alatt egy héttel nőtt a 20 fok feletti maximumhőmérséklet ősszel. Nyugat-Magyarországon, illetve a Dunántúl egyes vidékein 3-5 nap volt a növekedés, de Kelet-Magyarország felé haladva egyre csökken a változás mértéke, a Nyírség egyes részein pedig nem következett be szignifikáns változás, és ez igaz a hegységek vidékeire is.

Budapest belterületén az országos trendnek megfelelően az októberi átlagos napi maximumhőmérséklet 1,5 fokkal nőtt 1901 óta. A 121 éves idősorban a legmelegebb október 1907-ben volt (21,4 fok), ezt követi 2019 (21,0 fok) és 1943, de 20 fok felett alakult 1966 és 2018 októberének átlagos napi maximumhőmérséklete is.

Az indián nyári napok száma 1901 óta 5,5 nappal nőtt Budapest belterületén, a legtöbb ilyen nap 2019-ben és 1943-ban fordult elő (30-30 nap). 2018-ban 28, 2006-ban és 1907-ben pedig 27 indián nyári nap volt szeptember 21. és november 7. között a fővárosban.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

autizmus korai jelei
Ezek az autizmus első jelei – Már egészen kicsi korban megmutatkozhat
baleset
Filléres jégmentesítő trükk: sokáig tisztán tartja a járdát – Egyszerű konyhai eszközökkel megoldható
beltéri levegő
Így betegít meg télen a saját lakásod – 5 jel, hogy az otthonod a ludas
leszokás az alkoholról
Így hat a külsődre, ha nem iszol több alkoholt – Pár nap után már látható a változás
normál vércukorszint
Meddig egészséges a vércukorszint? – Így értelmezheted a laborleleted
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: -3 °C
Minimum: -10 °C

A (zúzmarás) köd és rétegfelhőzet ismét egyre nagyobb területre kiterjed. Az északi, északkeleti határ mentén és a Dél-Dunántúlon maradhatnak nagyobb eséllyel derült területek. A borult, ködös tájakon jelentéktelen hószállingózás, ónos szitálás nem zárható ki. A keleties szél többnyire gyenge vagy mérsékelt marad.Késő este jobbára -12, -4 fok közötti értékek valószínűek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet is hasonló tartományban, általában -12 és -6 fok között várható, ennél jóval hidegebb az északkeleti, északi határvidék derült helyein lehet. Ebben a helyzetben nem beszélhetünk fronthatásról, de a nagy hőingadozásnak vannak orvos- és humánmeteorológiai hatása, amik részben attól függnek, hogy valaki a tartósan ködös–borult, illetve a napos–derült területeken tartózkodik.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

digitális detox
Digitális detox: csak a fiataloknak fontos. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod!

Az okostelefonok, tabletek, laptopok, tévék az életünk részei, azonban mind fizikai, mind mentális egészségünket megterhelhetik, ha nem tudatosan használjuk őket. Kvízünkben tesztelheted a tudásodat a témáról, illetve a digitális detoxról.

D-vitamin
Melyik ételünkben van sok D-vitamin? – Teszteld a tudásod!

A D-vitamin az egyik legfontosabb zsírban oldódó vitamin, amelynek hiánya komoly egészségügyi következményekkel járhat. Kvízünk segítségével kiderítheted, mennyire pontos a tudásod ezzel az értékes vitaminnal kapcsolatban.