A globális éghajlat állapotáról szóló szokásos évi jelentés a világ meteorológiai szolgálatai és egyéb fontos intézményei által szolgáltatott adatokat összegzi. A friss mutatók szerint 2019-ben a globális átlaghőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal volt magasabb a 19. század második felében mért átlaghőmérsékletnél. Ennél melegebbet csupán 2016-ban jegyeztek fel: akkor a globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás kora előtti szintet - igaz, abban az évben erős volt a Csendes-óceán egyenlítői térségének erős felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség.
Több rekord is megdőlt tavaly
Az adatokból az is kiderült, hogy az elmúlt öt év volt a Föld eddigi legmelegebb fél évtizede. A különösen érintett területek közé tartoztak Ausztrália, Alaszka, Észak-Oroszország, Kelet-Európa és Dél-Afrika bizonyos területei. Észak-Amerikai középső része volt az egyetlen olyan jelentős szárazföldi terület, ahol az átlag alatti hőmérsékletet mértek.
Az ember okozta klímaváltozást döntően az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése okozza. A három legfontosabb üvegházhatású gáz - a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid - mennyisége folyamatosan növekszik a légkörben. A légköri koncentráció már elérte az iparosodás kora előtt - 1750-ben - mért érték 147, 259, illetve 123 százalékát. A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével felszabaduló szén-dioxid globális kibocsátása elérte a rekordot jelentő 36,6 milliárd tonnát, amelynek nagyjából a felét nyeli el a növényzet és az óceánok.
Az óceánok hőtartalma tavaly volt az eddig mért legmagasabb. Emellett a globális átlagos tengerszint-magasság terén is megdőlt a rekord 2019-ben, az arktiszi és antarktiszi tengeri jég kiterjedése pedig jóval az átlag alatt volt. A gleccserjég tovább fogyatkozott - immár a 32. egymást követő évben. Az antarktiszi ózonlyuk azonban 2002 óta nem volt ilyen kicsi. Ennek oka, hogy az Antarktisz feletti sztratoszférában kialakult abnormálisan meleg hőmérséklet drámai mértékben korlátozta az ózonveszteséget szeptemberben és októberben.
2019 legpusztítóbb jelenségei
A jelentés a legfontosabb globális éghajlati események közé sorolja az Ausztráliát sújtó aszályt és a szélsőséges bozóttűzszezont. A tavalyi volt a legmelegebb és legszárazabb év Ausztráliában az időjárási feljegyzések kezdete óta, ugyanakkor Dél-Afrikát, Délkelet-Ázsiát és Közép-Chilét is jelentős aszály sújtotta 2019-ben. Európán két rendkívüli hőhullám söpört végig a nyári hónapokban.
A legtöbb évben a trópusi ciklonok is a legpusztítóbb időjárási jelenségek közé tartoznak - 2019 sem volt kivétel. A Mozambikban és Zimbabwében márciusban tomboló Idai hurrikán több mint 900 ember halálát okozta. A Dorian hurrikán a Bahama-szigeteken végzett óriási pusztítást, a Hagibis tájfun pedig hatalmas áradásokat okozott Japánban. Az Indiai-óceán északi részén az eddigi legaktívabb ciklonszezont mérték.
A globális klíma-előrejelzések szerint minden forgatókönyv esetén tovább fog emelkedni a hőmérséklet, és a 2019-hez hasonló évek válnak a megszokottá a következő évtizedben.
