Egy a közelmúltban készült tanulmány szerint a Kárpát-medencében sokkal hamarabb és sokkal nagyobb mértékben fogjuk érezni a klímaváltozás hatásait, mint Európa más régióiban - mutatott rá Kék Bolygó című podcastjében Áder János. Az adásban Radics Kornélia ezt megerősítve elmondta, hogy az elmúlt 120 évben a világon 1,1 Celsius-fokos, a Kárpát-medencében 1,2 fokos volt a felmelegedés.
Sokkal több a szélsőséges időjárási esemény
Az államfő szerint 20 éve nem volt ilyen hűvös az április , mint idén, és a május is meglehetősen hűvös, csapadékos volt. Miközben az elmúlt években ahhoz szoktunk, hogy a május már inkább nyári hónapnak számított. Radics Kornélia hozzátette: az elmúlt két évben is hűvös volt a május, 2018-ban viszont kiemelten meleg volt a tavasz, ez pedig az időjárás szélsőségességét erősíti.
A beszélgetés során arra is magyarázatot adtak, mi okozza, hogy míg a Kárpát-medencében áprilisban, májusban hűvös időjárás volt, addig ugyanezen időszakban az Északi-sarkkör környékén, Oroszország, Kanada egyes részen hőségrekordok dőlnek meg. Ha az északi áramlás kellően erős, ott tartja a hideg levegőt az Északi-sarkkör felett. Ha viszont ez valamilyen okból meggyengül, akkor a hideg levegő kiszabadul, és ez okozza a különböző váratlan időjárási helyzeteket például Európában. Bizonyos tekintetben ahhoz hasonlítható a jelenség, mint amikor a hűtőszekrény ajtaját kinyitva hirtelen kiszabadul a hideg levegő, ezért a meleg levegő pedig máshol keres utat magának.
Radics Kornélia megerősítette, hogy az éghajlatváltozás és a felmelegedés valóban felgyorsult. Sokkal gyakoribb és intenzívebb változások jellemzik az időjárást, és ez szélsőségekben jelentkezik. Példaként említette, hogy Magyarországon egymást követte a legcsapadékosabb és a legaszályosabb év. A csapadék mennyiségében ugyan nincs jelentős változás, de az sokkal kevesebb napon és rövidebb idő alatt, intenzív esőzések formájában hullik le.
Az óceáni áramlások időzített bombák
Az éghajlatváltozás okozói között az üvegházhatású gázokról, leggyakrabban a szén-dioxidról beszélnek. Pedig a metán és a víz szerepe is fontos. Ráadásul a metán sokkal komolyabb bajt idézhetne elő. Azért a szén-dioxid van mégis a középpontban, mert míg a víznek 7 nap, a metánnak 9 év a légköri tartózkodási ideje, addig a szén-dioxidnak körülbelül 150 év.
Áder János "időzített bombaként" említette, hogy a Föld fagyott rétegei alatt lévő metán a földfelszín olvadása következtében robbanásszerűen kitörhet. Ezt Radics Kornélia valós veszélynek nevezte, hozzátéve, hogy ezért figyelik kiemelten, hogy az Északi-sarkon milyen mennyiségben olvad a jég. A szakember szerint az éghajlatváltozás megállításában kulcsfontosságú a permafroszt (tartósan fagyott talaj) olvadásának megakadályozása, hogy olyan mértékben sikerüljön csökkenteni a hőmérséklet emelkedését, amellyel megelőzhető a metán légkörbe jutása.
Radics Kornélia azt is elmondta, hogy a meteorológusok számára az óceáni áramlások jelentik az "időzített bombát". Az óceáni vízkörzés ugyanis nagymértékben befolyásolja, hogy a kontinensen miként alakul az időjárás. A hőtágulás, a jégsapkák olvadása miatt emelkedik az óceánok vízszintje és változik a savassága. Ha pedig változik a víz koncentrációja, akkor akár a teljes óceáni áramlási kör is leállhat. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek.
