Egészségügy

Japánban egy kórház intenzív osztályán telepítettek új arcfelismerő rendszert. A cél, hogy akkor is biztonságban legyenek a betegek, ha nincs elég nővér.

Hét centrumba szervezi a kormányzat a gyerekek sürgősségi és baleseti ellátását, az átalakítást már el is kezdték.

Csak jövőre lesz költségvetési tartalék az ágazati béremelésekre.

A hosszú élet titka sejtszinten rejtőzik. Ha a sejtjeink egészségesek, és egészséges reprodukcióra képesek, akkor a szerveink és végül az egész testünk egészséges marad. Csakhogy az egyes szervekben működő sejteknek nem mindig ugyanaz kell az egészségük fenntartásához, ezért nehéz a teljes szervezet számára természetes, egészséges életmódot, és ezen belül például az egészséges táplálkozást megtalálni. Infografikánk segít az eligazodásban.

Ha meg kellene nevezni egyetlen tényezőt, amely a legszélesebb körben árt az embereknek, akkor az egészen biztosan a stressz. Mindent képes szétzilálni, az egészséget, a kapcsolatokat vagy éppen a munka hatékonyságát. Ha a gazdasági, társadalmi hatását nézzük, a stressz kész katasztrófa.

A családok nem kapnak elég segítséget, mert a szociális ellátórendszer túlterhelt, akárcsak az intézményi hálózat. A kórházak pedig nincsenek felkészülve a demens betegek ellátására.

A legidősebb személy, aki valaha élt - legalábbis akinek adatai ellenőrizhetők a nyilvántartásokban - Jeanne Calment volt, aki 1997-ben Franciaországban 122 évesen halt meg. Egyes szakértők szerint azonban ez messze nem a potenciális felső határa az emberi élettartamnak, ami akár 150 év, sőt több is lehet.

Az agyrázkódás egészen pontosan traumás agysérülést jelent, melynek során megsérülhetnek a szerv sejtjei, és működésében is zavarok állhatnak be. Mindenképpen orvosi kezelést igényel, éppen ezért fontos, hogy tisztában legyünk a tüneteivel.

Civilben nem szoktam azzal kérkedni, hogy mentős vagyok. Valahányszor ugyanis egy társaságban felmerül, hogy nekem az életmentés a hivatásom, jön is a már jól ismert megállapítás: "akkor látsz durva dolgokat". Van, amikor a kérdés sem marad el, azt firtatva, melyik is volt a legdurvább esetem.

Az antibiotikumokkal tudunk csatákat nyerni a baktériumokkal szemben, de a háború eldöntéséhez másféle fegyverekre is szükségünk van. A mikrobák egyes törzsei ugyanis komoly ellenállóképességet fejlesztettek ki az eddig alkalmazott hatóanyagokkal szemben, s a hagyományos alternatívákból mindinkább kifogyunk. Más megoldások kellenek. Az egyik a fágterápia, amelyhez azonban sok félelem kapcsolódik.

Jelenleg több mint hétezer készítményt fejlesztenek, ezek jelentős része már a klinikai vizsgálat fázisában van - közölte Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója.

Amennyiben nem fogyasztunk elég fehérjét, a szervezetünk nem fog megfelelően működni. A fehérjéket állati és növényi eredetű táplálékokból is beszerezhetjük. Ha nem akarjuk, hogy rossz legyen a kedvünk, vagy valamilyen súlyos betegséget kapjunk, körültekintően kell étkeznünk, és helyesen kell fehérjét fogyasztanunk.

Mivel legtöbbször nem egyágyas kórtermekben vannak a gyermekek, a többi szülőnek egy időre el kell hagyni a helyiséget.

Mi, mentők minden hívást komolyan veszünk, nyilván ez a természetes. Nem ritka azonban az olyan helyzet, amikor már előre tudjuk, hogy valószínűleg nem olyan nagy, vagy éppenséggel nincs is baj. Íme, két tanulságos eset.

Az ember alapvetően vizuális lény, azaz a környezetéről a legtöbb információt a látásával szerzi. Ezért beszélünk elvont dolgokról is úgy, hogy "látjuk, mi a probléma". A látás tehát központi szerepet tölt be az életünkben, következésképpen hajlamosak vagyunk elméleteket gyártani vele kapcsolatban. De még a legelterjedtebbek sem mind állják meg a helyüket.

Az emberiség egyik legnagyobb egészségügyi problémáját a járványként terjedő neurodegeneratív betegségek jelentik: az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy a demencia más fajtái. Az agyunkat azonban nem csak idegsejtek alkotják, hanem számos immunsejt is, amelyek szerepe szintén fontos lehet a betegségek kialakulásában. Most feltérképezték őket.

A mikrobák legnagyobb része a bélrendszerünkben található, ahol alapvetően hozzájárulnak a tápanyagok lebontásához. Néha azonban e békés szimbióták megvadulnak, és elpusztítanák az élőhelyükként szolgáló testet.

Miután egy blogon panaszkodtak a traumatológusok, hogy az elavult ólomköpenyek miatt veszélynek vannak kitéve, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ átfogó sugárvédelmi vizsgálatot tart a gyógyító intézményekben.

Ha valaki elég sokáig és elég sokat iszik, talán az agya már sohasem lesz képes teljesen regenerálódni. Az alkohol ugyanis még utánpótlás nélkül is képes heteken át tovább rombolni az idegsejteket, amivel a memória és a tanulás képességeit teszi tönkre. Ma Magyarországon mintegy 800 ezer alkoholista van, de a szeszfogyasztás miatti leépülés problémája valószínűleg sokkal több embert érint.

Az aranyér a felnőtt lakosság 50 százalékát érinti, mégsem beszélünk róla szívesen. Pedig fontos lenne.

A hálapénz polipszerűen szövi át a magyarországi szülészetet és torzítja mind a betegek ellátását, mind a szakma fejlődését. De vajon milyen elvárásaik vannak a szülőknek, mikor az orvosok zsebébe dugdosnak több százezer forintokat? És hogyan lehetne leszámolni a hálapénz intézményével?

Manapság rengeteg dologba kevernek aktív szenet. Ott van az arcmaszkokban, a fehérítő fogkrémekben, a borotvahabokban, és persze kapható tablettákban, kapszulákban, por formában. Népszerűségét az az elképzelés táplálja, hogy megtisztít minket a toxinoktól, megszünteti a puffadást és meggyógyítja a másnaposságot. Krdés, hogy biztonságos-e a fogyasztása, és vannak-e mellékhatásai.