Egészségügy

Nőtt a születések, és csökkent a halálozások száma két magyar többségű székely megyében.

Rendkívül izgató kérdés, hogy ha valaki boldog párkapcsolatban él, miért kockáztatja azzal, hogy félrelép? A tudományos magyarázat legalább annyira váratlan, mint amennyire logikus.

Ágyi poloskák lepték el a fővárosi Honvédkórház számos orvosi szobáját. Az elmúlt egy hónapban orvosok, műtőssegédek és asszisztensek egyaránt jelentkeztek poloskacsípéssel az intézmény bőrgyógyászatán.

Mit tesznek az egészségügyi dolgozók annak érdekében, hogy egészségesek maradjanak? Mutatjuk!

Hasfájás, puffadás, hasmenés vagy székrekedés, fogyás vagy hízás: ezek a pajzsmirigy alul- és túlműködés tünetei is lehetnek. Ám ha már szedjük a pajzsmirigyzavarra ajánlott gyógyszereket, és panaszaink még mindig nem múltak el, akkor előfordulhat, hogy más probléma is van a háttérben.

Az Európai Kardiológiai Társaság nemrégiben megtartott éves ápolói kongresszusán mutatták be azt az új tanulmány, amely szerint a magány a korai halálozás erős előrejelzője lehet. A magány ugyanis tényleg kikészíti a szívet.

Mivel igazolt tény, hogy a kutyatulajdonosok 23 százalékkal kisebb valószínűséggel halnak meg szívbetegség miatt, mint a többi ember, a négylábú pajtásokat igazán tekinthetjük egyfajta speciális gyógyszernek is. Ám ennek okai nem egyértelműek.

Válaszolt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Magyar Orvosi Kamara (MOK) követeléseire.

Ha valaki olyan balesetet szenved, vagy olyan betegség éri, amelynek következtében az agyi funkciói jelentős része leáll, tartósan öntudatlan állapotba, azaz kómába kerülhet. A kómából való visszatérés kétséges. Egy idő után azonban dönteni kell a beteg sorsáról, akinek a teste eközben gépek segítségével vagy vegetatívan funkcionál.

Akkor szoktunk átölelni másokat, amikor izgatottak, boldogok vagy szomorúak vagyunk, illetve megpróbálunk vigaszt nyújtani. Kutatások kimutatták, hogy az ölelés egészségesebbé és boldogabbá tesz bennünket. Az ölelés az egyik leghatékonyabb, legpozitívabb emberi megnyilvánulás. De mennyire van szükségünk belőle?

Klimatizált szobák, digitális betegágyak és robot asszisztensek is várják a pácienseket Európa egyik legmodernebb egészségügyi intézményében. Így néz ki belülről a bécsi Krankenhaus Nord.

Elhalt ígéretek nyomában címmel rendkívüli nagygyűlést rendez szeptember 21-én a Magyar Orvosi Kamara (MOK). A szervezet szerint az egészségügy rendbetétele kizárólag a döntéshozói akaraton múlik, a pénz meglenne rá.

Az allergiás tünetek enyhítésére még mindig sok ember alkalmaz kalciumot, holott az nem képes enyhíteni a panaszokat.

A testünk által termelt váladékokat szükségesnek, de viszolyogtatónak vagy egyenesen undorítónak tartják a legtöbben. Pedig valójában szuperanyagokkal állunk szemben, amelyek fontos szerepet töltenek be a szervezetünk jó működésében és a külső támadások elleni védekezésben.

Azt gondolnánk, hogy az életünk eseményeiről minden ember agya azonos módon készít rövid-, majd hosszútávú emlékeket, beleértve az információszerzés és tanulás különféle aktusait is az olvasástól a digitális pletykálkodásig. Csakhogy a férfiak és a nők ebben nagyon is különböznek.

Az elvesztett ujjak, fülek és a többi függelékünk újracsatlakoztatásával foglalkozó mikrosebészek számára a piócák felbecsülhetetlen értékű orvostechnikai "eszköznek" számítanak. Nélkülük egyes esetekben sokkal nehezebb volna a sebek gyógyulása.

A védőnők régi kérése teljesült azzal, hogy júliustól az egészségügyi szakdolgozói bértábla hatálya alá kerültek. Az intézkedés jelentős béremelést hoz számukra.

Az országos onkológiai ellátás színvonalát tekintve Románia is kezd lehagyni minket.

Erre a betegségre nyugodtan kimondhatjuk, hogy a baj nem jár egyedül vagy csőstül jön. A megtört szív szindróma eleve feltételez egy nagy, érzelmileg nehezen kezelhető veszteséget, amit tetéz a keringési zavar, és végül a rák. Érhet ennél nagyobb csapás egy embert?

Sevcsik M. Anna személyes érintettsége révén tapasztalta meg, milyen nagy szükség is lenne idehaza a magzati szűrővizsgálatok szélesebb körű megismertetésére, valamint arra, hogy azok bárki számára térítésmentesen elérhetők legyenek. A 2018-as Egészséghősök pályázat közönségdíjasával, a Babagenetika Mozgalom alapítójával beszélgettünk.

Biológusok azt a célt tűzték ki, hogy székletminták elemzésével kiderítik, miért élnek az éppen fellelhető mikrobák az adott ember bélrendszerében, s ehhez mi köze van annak, hogy hol él valaki, vagy mit eszik. Sőt a minták elemzésével olyan információkhoz szeretnének jutni, amelyek rávilágítanak a páciens várható betegségeire. A projekthez ma már bárki csatlakozhat a világon.

Az orvoshiány és a nyári szabadságolások különösen nehéz helyzetet teremthetnek a kórházakban.