A takotsubo kardiomiopátiát, közismertebb nevén a megtört szív szindrómát érzelmi stressz – egy szerettünk halála, egy ijesztő diagnózis, vagy akár egy autóbaleset – váltja ki. Az érintetteknél hirtelen mellkasi fájdalom és nehézlégzés léphet fel, vagyis tünetei megegyeznek a szívinfarktuséval. A szívizom működése ilyenkor az esetek többségében hamar regenerálódik, ám előfordulhat, hogy a tünetek tovább is fennmaradnak, sőt a betegségbe akár bele is lehet halni. Ennek ellenére aki szívroham gyanújával kerül kórházba, mégis a takotsubo szindróma diagnózisát kapja meg az orvosaitól, sokkal szerencsésebb. Ez a betegség ugyanis – az infarktussal ellentétben – legtöbbször magától rendeződik, ráadásul nem okoz későbbi szív- és érrendszeri szövődményeket.
Az agy képes befolyásolni a szív működését
A Zürichi Egyetem neurológusokból és kardiológusokból álló kutatócsoportja igazolta, hogy közvetlen kapcsolat van az agy bizonyos régiói és a szívizomzat gyengülésével járó Takotsubo-szindróma között, azaz az agyműködés valóban képes közvetlenül befolyásolni a szív működését. A kutatók négy olyan agyterületet találtak, amelyek egymástól elkülönülnek ugyan, de funkcionális összeköttetésben állnak egymással. Kiderült, hogy az érzelmek feldolgozásáért felelős agyterületek és a test akaratlan működéséért felelős autonóm idegrendszer közötti kommunikáció az érintettek szervezetében jelentősen lecsökken. Közvetlen összefüggés van tehát bizonyos agyterületek aktivitása és a szívrendellenesség között.
A takotsubo szindrómánál hasonló panaszokról számolnak be a betegek, mint szívinfarktusnál: leggyakoribb a mellkasi fájdalom és a nehézlégzés, sőt még az EKG-eltérések is lényegében megegyeznek az infarktusnál látható jelekkel – mondta el kérdésünkre Dr. Stadler Péter, a Szent János Centrumkórház Kardiológiai Osztálya főorvosa. Hozzátette, a szívultrahang speciális eltérései, valamint a rosszullétet megelőző nagy, érzelmi vagy fizikai stressz veti fel a gyanút a megtört szív szindrómára.
Nem áll a háttérben érbetegség
„Míg szívinfarktus esetében döntően találunk szívkatéterezéssel érszűkületet vagy elzáródást a koszorúereken, addig a takotsubo szindrómánál nincs panaszt magyarázó érbetegség. Ilyenkor valószínűleg a stresszhormonok (például az adrenalin) nagy mennyisége elkábítja a szívet, így olyan változások alakulnak ki a szívizomsejtekben vagy a koszorúerekben (vagy mindkettőben), amelyek megakadályozzák a bal kamra hatékony összehúzódását” – magyarázza a kardiológus.
Megtört szív szindróma főként az ötven év feletti nőknél fordul elő, ám viszonylag ritka: a szívroham gyanújával vizsgált betegek alig 5 százalékánál igazolható. Ilyenkor a betegek speciális kezelést nem kapnak, hanem a tünetek (keringési elégtelenség, szívritmuszavarok) miatti egyébként is elfogadott gyógyszeres kezelést alkalmazzák. A szívben ilyenkor fellépő rendellenességek többsége egy-négy hét alatt megszűnnek. A legtöbb beteg két hónapon belül teljesen felépül, előfordulhat azonban, hogy tovább is fennállnak a szívelégtelenségre utaló tünetek.
