A válaszadók szerint a közegészségügy (56 százalék) és az oktatás (50 százalék) területén van a legnagyobb szükség reformokra. Tizenegy tagállamban a polgárok több mint 60 százaléka sürgette a közegészségügy reformját.
A jelentés szerint az európaiak 42 százaléka véli úgy, hogy előnyös a bevált intézkedések tagállamok közötti cseréjének uniós előmozdítása. A válaszadók 42 százaléka fontosnak nevezte a tagállamoknak nyújtott uniós támogatást az olyan válságok kezelésében, mint a világjárványok, a természeti katasztrófák vagy a különböző természetű konfliktusok. A megkérdezettek 34 százaléka úgy véli, hogy az EU további tudást és szakértelmet biztosíthatna a tagállamok számára a reformok megtervezéséhez és végrehajtásához, illetve 34 százaléka szerint az EU még több pénzügyi támogatást nyújthatna e reformok végrehajtásához. A válaszadók 31 százaléka továbbá azt válaszolta, hogy az EU segíthetne a tagállami közigazgatásban szerzett készségek és kompetenciák fejlesztésében is.
A felmérés szerint a tagállamok közigazgatásai eredményesebbek és hatékonyabbak is lehetnének, ezzel összefüggésben a megkérdezettek több mint 45 százaléka gondolja úgy, hogy országában a közigazgatás bonyolult, megterhelő és lassú. Az európaiak többsége, 52 százaléka úgy véli, hogy országuk közigazgatásába vetett bizalom növelése érdekében kevésbé bürokratikusnak kellene lennie a döntéshozatalnak és a közpénzek felhasználásának, 44 százalék pedig nagyobb átláthatóságot szeretne. A válaszadók egyharmada gondolja úgy, hogy a tagországok állampolgáraival folytatott párbeszéd, illetve képzettebb köztisztviselők segítenének a közigazgatásba vetett bizalom növelésében.
