Szeretetházból elismert kórház

A "Szeretetház"

A Lajta Béla által tervezett szecessziós épület magán hordozza a népi díszítő elemek színes tárházát. Virágdíszek, geometriai díszek, kalotaszegi virágtő-hímzések, keresztöltéses hímzések négyzetes formái, szlovák és baranyai hímzések, fűrészfog mintái találhatók az épület számos részein. Az építést Bloch és Hollitscher-cég végezte 1910-11-ben. Az intézet a XX. sz. elején Szeretetházként működött az izraelita hitközség kezelésében, majd 1919-ben Szeretetkórház lett belőle, és az I. világháború idején nagy szerepe volt a sebesültek ellátásában. 1926-ban idegosztály létesült és a szemészeti- és gégészeti osztályokat renoválták. A II. világháború után újjáépítették az épületet és 1953-ban a Szeretetkórház helyén létesült az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet. A tudományos intézet könyvtára, amely egyidős az idegsebészet alapításával, szintén híres. A könyvállomány alapjait adományokból származó kötetek képezték. Az állomány gerincét 3500 szakkönyv, 7342 bekötött folyóirat, 9 magyar és 12 külföldi kurrens folyóirat adja. Az állomány az idegsebészeti szakkönyvek mellett egyéb, főleg neurológiai, radiológiai, patológiai és szemészeti témájú könyvekből tevődik össze. Az orvosok ösztönzésére sok-sok adománykönyv érkezett. Ebben élen járt Prof. Dr. Pásztor Emil volt főigazgató, Prof. Dr. Nyáry István jelenlegi főigazgató és Dr. Vajda János a könyvtár vezetője. Mindhárman szívügyüknek tekintették a tudományos könyvtár működtetését.

Nélkülözhetetlen know-how

Magyarországon jelenleg 22 kórházban végeznek idegsebészeti ellátást, s kiemelkedően az országos intézet látja el a legtöbb beteget. Az OITI a harmadik legnagyobb idegsebészeti központ Európában.

Az intézet felvevőkörzete részint a főváros és környéke, részint viszont országos, mivel a progresszivitási elvek szerint a fajsúlyos, nehéz esetek ebbe a szakintézménybe kerülnek.

Ma már az idegsebészet címszó alatt nemcsak a klasszikus értelemben vett műtéti beavatkozásokat kell érteni, hanem az orvostudomány fejlődésével kiszélesedett a műtéti profil.

Tíz éve zajlik itt sugársebészet az onkológiai intézettel közösen, de érfejlődési rendellenességeknek az endovaszkuláris (éren belüli) beavatkozásait is itt végzik.

Az intézet jó hírnevet szerzett a nagy és nehéz daganatok műtéti megoldásaival, és a kórházban található az ország egyetlen gyermek-idegsebészeti osztálya.

A szakemberek számos - a koponya és a gerinc átmenet közelében lévő - gerincműtétet is végeznek.

Budapest és körzetében az összes koponyaműtét kétharmadát, országosan pedig a speciális nagyműtétek negyvenöt százalékát a kórház végzi.

A műtéti profilnak megfelelően az orvosi géppark high-tech színvonalú, így az intézet az idegsebészet magas szintű művelésére alkalmas. A kórház minden olyan orvosi eszközzel rendelkezik, amit megkövetel a mai korszerű orvosi diagnosztika és terápia.

Jelenleg beszerzés alatt van a legmodernebb sugársebészeti eszköz is, amelynek a helye már megvan, és az intézetben öt szakember is megfelelő felkészültséggel rendelkezik a műszer kezelésére.

Orvoslás és oktatás elválaszthatatlan egysége

Az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet és a SOTE szoros kapcsolatokat ápol, ugyanis a kórház az egyetem elsőszámú oktató bázisa. Rezidensek szereznek itt szakmai gyakorlatot és szakmai tudást elismert szakorvosoktól. Az intézet vezetője prof. Dr. Nyáry István egyben a SOTE Idegsebészeti tanszékének a vezetője is. Az ő elmondása szerint az intézet egy igen korszerű állatkísérletes laborral is büszkélkedhet, ahol értékes kutatási tevékenység zajlik.

Különösen jó kapcsolatot tart fent a kórház a külföldi hasonló intézetekkel: Az USA-ban két intézettel, az európai centrumokkal, Londonnal és Hannoverrel.

A professzor kiemeli az intézet szellemiségét, amelyet a nagynevű elődök alapoztak meg, és azt a multidiszciplinális környezetet, ahol a fejlődés mozgatórugójaként jelen van a gondolatok teljes szabadsága és a kritikus hangvétel is.

Regionális cetrum

Az idegsebészet az egyik legdrágább szakma, finanszírozása mindenütt problematikus, és mindenütt koncentrálással oldják meg - vázolta a helyzetet Nyáry professzor.

A vezető véleménye szerint a minisztérium nagyobb regionális egységekbe fogja elosztani az elvégzendő beavatkozásokat, és pályázati úton jelöli ki a szakmai centrumokat. Az intézet célja, hogy regionális centrum legyen, amelyet valójában már most is megtestesít. Az országban hasonló intézet nincs, de még a szomszédos országokban sem, beleértve Ausztriát is - vélekedik a professzor.

A vezetőség szeretné, hogy az intézet informatikai rendszere is lépést tartson a korral, ami szintén óriási beruházást jelent. A tanulmány már elkészült, a teljes körű tervek megvannak, már csak a megvalósítás van hátra.