Feljegyezték a 2. világháború normandiai hadműveleteiről, hogy a szövetségesek egyes időszakokban több katonát voltak kénytelenek kivonni a hadszíntérről a rossz bakancsok okozta sérülések miatt, mint amennyi kárt az ellenség tett az állományban. Azaz a lábbelik mérete, illeszkedése és anyaga alapvetően meghatározza a használati értéküket. Nem kell ahhoz katonának lenni, hogy a jó cipő a zavartalan élet alapkelléke. És ehhez jönnek még a dizájnelemek, a színek és díszítések, amelyekkel az egyediség látványosan fokozható, a cipő viselője kifejezheti egyéniségét. Ez pedig a cipőgyártóknak sem mellékes, hiszen pénzt kaphatnak érte. Összességében a cipő egészségvédő és divattermék egyben, amely a technológiai fejlődés által keltett új lehetőségekkel együtt valóságos cipőforradalmat indíthat be - írja a Quartz magazin.
A cipők eddig lassan, sok emberi munkával, kevés technológiai hozzáadott értékkel készültek. Persze különösen a sportcipők esetében a marketing igyekezett high-tech termékeknek beállítani a lábbeliket a különleges anyaghasználatról, az energiaelnyelő cellákról, az atlétákkal kikísérletezett saroktámaszokról, a komputeres talptervezésről szóló történetekkel. Ezekben volt is valamennyi igazság, de végső soron a cipőgyártók több tucat lépésen keresztül tudtak csak eljutni egy új modell kifejlesztéséhez. Arról nem is beszélve, hogy néhány kivételtől eltekintve a gyártás folyamatai évtizedek óta alig változtak.
Ennek azonban alighanem vége van. A világ egyik vezető befektetési bankja, a Morgan Stanley nemrég kiadott elemzése szerint "tektonikus eltolódás" várható a cipőiparban, elsősorban amiatt, hogy a világ két legnagyobb sportszergyártó cége, a Nike és az Adidas elkezdte újraértelmezni a termékek előállításának és terjesztésének módját. Sőt arra a következtetésre jutottak, hogy a változások végső soron "széles körű előnyökkel" járnak majd a vásárlók és a márkák számára egyaránt.
A folyamat még korai stádiumban jár, de már jól látható a két fő csapásirány: a tervezés és a gyártás változásai - azt látja a Morgan Stanley - lehetővé teszik a gyártók számára, hogy a vásárlóiknak alacsonyabb költségekkel, akár az egyedi szükségleteikhez és igényeikhez igazított termékeket állítsanak elő, sokkal gyorsabban, mint valaha. A fejlesztési idő a jelenlegi 18 hónapról négyre csökkenthető, ami azt jelenti, hogy a modellváltások a jelenleginél sokkal gyorsabban követhetik egymást, és a választék nagyon jelentősen kiszélesedhet.
A tervezés
A cipők az első skiccektől a megvalósulásig egy meglehetősen sok próbálgatással, kiigazítással járó folyamaton keresztül jutnak el. Első körben elkészül a koncepció, majd annak alapján kialakítják azokat a vázlatokat, amelyekre alapozva megszületnek a prototípusok. Ennek alapján készítik el azokat a szerszámokat, amelyek lehetővé teszik a gyárakban a sorozatgyártást. Aztán elkészítik az első mintadarabokat, majd következik a finomhangolás. Végül a meglehetősen sok bíbelődéssel járó folyamat, amely akár egy évig is eltarthat, a modell készen áll a gyártásra.
A tervezésben természetesen eddig is használtak számítógépeket, de a Nike most szintet ugrik azzal, hogy szerződést kötött a DreamWorks filmipari vállalattal (nem tévedés, a Steven Spielberg, David Geffen és Jeffrey Katzenberg által alapított cégről van szó), hogy az animációs stúdiójuk igen erőteljes platformjával, a NOVA-val tervezhessenek cipőket. A Morgan Stanley úgy tudja, hogy a Nike ugyanazt a technológiát használja, amivel az Így neveld a sárkányodat 2. animációs mozifilm is készült. Ez a rendszer feleslegessé teszi a prototípusok különböző változatainak fizikai előállítását, helyettük fotorealisztikus 3D-s képeket állít elő. Sőt a NOVA még anyagszimulációkra is képes, ami lehetővé teszi a tervezőknek, hogy megbecsüljék a cipő illeszkedésének becslését. Az eredmény a cipőtervezés igen erőteljes felgyorsulása.
Ehhez társul a 3D-s nyomtatás, amely lehetővé teszi, hogy kihagyjanak egy sor szerszámgyártáshoz szükséges lépést, ami hónapokat takarít meg. Egy talp prototípusának előállítása ma már mindössze pár órát vesz igénybe. Az Adidas pedig már tervezi, hogy a tömeggyártásba is beilleszti a talpak 3D-s nyomtatását, ami majdhogynem lehetővé teszi a prototípusok elkészítése nélküli tervezést.
Gyártás
Ahhoz, hogy termékek még gyorsabban a piacra jussanak, a Nike és az Adidas is az automatizálásra helyezi a hangsúlyt. Az Adidas Németországban már felépített egy teljesen robotizált "gyorsgyárat", azaz "Speedfactory"-t. Az előrejelzések szerint 2023-ra a két cég termelésének már közel 20-át automatizált gyártórendszerek fedezik. A sebesség nem az egyetlen előny. A Nike mérnökei például már robotizálták a cipőtalpak középső részének festését, amikhez korábban gyártószalag mellett dolgozó munkásokat vettek igénybe. Az új módszer sokkal gyorsabb, és olyan esztétikai hatásokat is lehetővé tesz, amelyek kézzel nem voltak elérhetők. Továbbá mindkét vállalat arra törekszik, hogy közelebb kerüljön a legfontosabb célpiacokhoz. Bár szinte minden terméket Ázsiában gyártanak, különösen Kínában, de az új technológiák lehetővé teszik, hogy kisebb mennyiségeket igen gyorsan legyártsanak, a piaci igényekre reagálva. Az Adidas például Atlantában is épített már egy Speedfactoryt.
A nagy előnyök
A formatervezés és a gyártás változásai azt jelentik, hogy a fogyasztóknak nem kell várniuk a kívánt termékek beszerzésére, és megvalósíthatóvá válik a termékek egyedi gyártása, hiszen a cégek számára könnyebb és olcsóbb lesz az is, ha csak egy tételt kell leszállítaniuk.
Ha a fogyasztó kedveli az egyik stílust, de egy dolgot meg akar megváltoztatni, akkor képes lesz erre - a Morgan Stanley jelentése szerint. Sőt a terméket a lábához igazíthatják. Megmondhatja, hogy melyik üzletben szeretné átvenni, oda fogják szállítani. Az átfutási idő csökkentése lehetővé teszi, hogy élénkebben reagáljanak a piacra, vagyis nem kell nagy mennyiségű cipőt előállítaniuk. Az új gyártási modell akár 10 százalékkal is olcsóbb lehet a folyamatok egyszerűsítése miatt. Az itt nyert tapasztalatok pedig más sportruházati vagy fogyasztási kategóriákban is hasznosíthatók lehetnek majd.
