Először végeztek agyműtétet robot segítségével idehaza
A Nemzeti Agykutatási Program újabb jelentős eredményéről kedden tartott sajtótájékoztatót a beavatkozást végző csoport. A sikeres műtétet vezető Erőss Loránd, az intézet funkcionális idegsebészeti osztályának vezetője elmondta: a robot 0,6 milliméteres pontossággal, az emberi hiba kizárásával dolgozik. Segítségével 10-12 órás műtétek ideje mindössze 3 órára csökkenhet.
A Parkinson-kórban szenvedő Onger Györgynél öt éve diagnosztizálták a betegséget, melynek életminőséget leginkább rontó tünete a nyugalmi kézremegés (tremor) volt. Ez azonban már a műtét ideje alatt megszűnt, a páciens jelenleg is jól van, a sajtótájékoztatón élményeiről is beszámolt.
Erőss Loránd kifejtette, hogy a gyógyszerrel nem enyhíthető esetek kezelésének legkorszerűbb módja az úgynevezett mélyagyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek a páciens fejébe. Ezek tulajdonképpen agyi pacemakerek, amelyek folyamatosan ingerlik az agy bizonyos, mélyen elhelyezkedő területeit, ezáltal helyreállítják vagy javítják a mozgászavarban résztvevő hálózatok hibás működését.
Miként segítette a robot az agyműtétet?
A beavatkozáshoz először neurológiai vizsgálatokkal és agyi képalkotó eljárásokkal meghatározzák, pontosan mely agyterületekre érdemes beágyazni az elektródákat, és milyen irányokból hatoljanak be a koponyacsonton fúrt nyílásokon keresztül az agyba. A műtét során ezeknek a behatolási irányoknak az alkalmazásához igen precíz célzókészülékre és hosszadalmas beállításokra van szükség. Ebben jelent hatalmas segítséget a ROSA.
A műtéten részt vett Stephan Chabardes, a Grenoble-i Idegsebészeti Klinika intézetvezető professzora is. A grenoble-i klinikán fejlesztette ki és alkalmazta először Parkinson-kóros és más mozgászavarban szenvedő betegeknél a mélyagyi stimulációs technikát Alim-Louis Benabid professzor, aki elsőként kezdett robotokat használni ezeknél a beavatkozásoknál.
Kétmillióan élnek Parkinson-kórral
A világon mintegy 6,3 millióan élnek Parkinson-kórral , a betegségben szenvedők száma Európában kétmillió főre tehető. Európában az agy és az elme betegségeinek kezelése egy átfogó tanulmány szerint jóval nagyobb költséggel jár, mint például a rákkal, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedéssel küzdők kezelése összesen - emelte ki Freund Tamás neurobiológus, a NAP elnöke.
