Június elején preprint tanulmányban tette közzé a különböző típusú COVID-19 elleni vakcinák keverésével kapcsolatos kutatásaik előzményeit Martina Sester, a Saar-vidéki Egyetem infekciós immunológia professzora. Az azóta szigorú szakértői véleményezésen átesett tanulmányt nemrégiben a Nature Medicine című folyóirat publikálta.
Élesben tesztelték két vakcina keverését
A vizsgálat célja az volt, hogy a kutatók kiderítsék, milyen erős immunválasz alakul ki az oltottaknál két héttel a második dózis beadását követően - számolt be róla a MedicalXpress. Ezért tavasszal 216 embert immunizáltak. A vizsgálatban részt vevőket több csoportba osztották: volt, akik két adag AstraZeneca-vakcinát , mások két adag Pfizer-BioNTech -oltóanyagot kaptak, míg egy csoport - az úgynevezett heterológ primer-boost vakcinázás (más néven "mix-and-match" vakcinázás) során - kilenc-tizenkét hét különbséggel mindkét vakcinából egy-egy adagot. Egy kisebb csoport tagjainak két dózist adtak a Moderna oltóanyagából, és olyanok is voltak, akik az AstraZeneca- és a Moderna oltóanyagának kombinációját kapták.
Mi derült ki a kutatásból?
"Megvizsgáltuk, hogy az oltottak szervezete mennyi koronavírus elleni antitestet termelt, és a semlegesítő antitestek mennyire bizonyultak hatékonynak, vagyis eredményesen képesek-e megvédeni egy sejtet a vírusfertőzéstől" - magyarázta Martina Sester.
Az ellenanyag-termelődés szintjének elemzéséből kiderült, hogy azoknál, akik az AstraZeneca vektoralapú vakcinája után másodikként a Pfizer-BioNTech mRNS-alapú vakcináját kapták - és akik két adag Pfizer-BioNTech-oltóanyagot kaptak - lényegesen erősebb immunválasz alakult ki, mint azoknál, akiknek kétdózisnyi AstraZenecát adtak be. A kutatócsoport megállapította, hogy a vérben lévő ellenanyag szintje az első két csoport tagjainál körülbelül tízszer magasabb volt, mint azoknál, akik két dózis AstraZenecát kaptak.
T-sejtek akcióban
"Amikor a semlegesítő antitesteket vizsgáltuk, azt találtuk, hogy a kombinációs stratégia valamivel jobb eredményt hozott, mint két dózisnyi Pfizer-BioNTech alkalmazása" - ismertette Sester.
A kutatócsoport a T-sejtek két különböző típusát: a segítő T-sejteket és a killer T-sejteket (ezek pusztítják el a vírussal megfertőződött sejteket) is megvizsgálta, amelyek kiemelkedő szerepet játszanak a sejtes immunválasz létrejöttében. Az eredmények alapján az AstraZeneca-Pfizer vakcinakombináció és két Pfizer-részoltás lényegesen hatékonyabban aktiválta mindkét T-sejt-típust. "Ez egyértelműen bizonyítja, hogy kétadagnyi AstraZeneca-vakcina nem képes olyan hatékony immunválaszra ösztönözni a szervezetet, mint a másik két oltási séma. Ami azonban nem jelenti azt, hogy az AstraZeneca-részoltásokon átesetteknél nem alakul ki megfelelő szintű védelem a vírussal szemben" - tette hozzá Martina Sester. Hozzátette: a humán klinikai vizsgálatok, és az egyes országokban folytatott oltási kampányok sikere az AstraZeneca-vakcina magas szintű hatékonyságát mutatja.
A Saar-vidéki Egyetem kutatási eredményeinek ismeretében a német Állandó Oltási Bizottság (STIKO) a felnőttek, köztük a hatvan év felettiek számára is ajánlja a kombinált oltást.
A kutatók a következő körben azt vizsgálják, hogy az immunhiányos embereknél milyen hatékony immunválaszt válthat ki a különböző típusú vakcinák kombinálása, illetve az, ha az emlékeztető oltás más típusú, mint a korábbi részoltások.
Koronavírus: úgy terjed a delta variáns, mint a bárányhimlő - olvassa el cikkünket !
