A vashiány igen gyakori probléma: egyes becslések szerint több mint 1,5 milliárd embert érint. Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek csaknem fele vashiányos. A kezeletlen vashiányból kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2-4 százalékát érintheti.
A vasnak központi szerepe van az élettani folyamatokban: elengedhetetlen egyebek mellett a vérképzéshez, szívünk és izmaink megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel és a betegségekkel szembeni ellenálló képességünk, valamint fizikális és mentális energiaszintünk fenntartásához is. Ezért is különösen fontos, hogy odafigyeljünk a megfelelő beviteléére, illetve komolyan vegyük a hiánybetegségre utaló jeleket.
A tartós fáradtságon túl
Egy európai felmérés szerint a vashiányos betegek leggyakrabban tartós fáradtságra (79 százalék), sápadtságra (38 százalék) és a koncentrálóképesség csökkenésére (30%) panaszkodnak, a nők pedig igen gyakran (28 százalék) erős menstruációs vérzésről is beszámolnak. A vezető panaszokon kívül azonban számos egyéb tünet is utalhat vashiányra:
- fejfájás,
- halláscsökkenés,
- légszomj, memóriazavar,
- csökkent libidó,
- az ajkak berepedése,
- fekélyek a szájban,
- sérülékennyé vált bőr,
- töredezett köröm,
- hajhullás,
- hidegérzékenység,
- nyugtalan láb szindróma,
- jég kívánása,
- ehetetlen dolgok utáni sóvárgás.
Nem csak nőket érinthet
A vashiány egy olyan hiánybetegség, amely leginkább a nőket érinti, de valójában mindkét nemnél kialakulhat, kortól függetlenül. Kialakulásának hátterében fokozott – menstruációs vérzés vagy egyéb krónikus vérvesztés miatti – vasvesztés; nem kielégítő vasfelszívódás (vérzéssel, gyulladással vagy felszívódási zavarral járó, hosszan tartó krónikus betegségek esetén), megnövekedett vasigény (várandósoknál, kisgyermekeknél, serdülőkorban, valamint tartós és erőteljes fizikai megterhelés során), illetve elégtelen vasbevitel állhat. Ez utóbbi vegetáriánusok és diétázók körében a legjellemzőbb.
A szervezet összeomlásához vezethet
A vashiány jelentősen befolyásolja az életminőséget és a teljesítőképességet, kezeletlenül hagyva pedig előbb-utóbb a szervezet összeomlásához vezethet. A hiánybetegség csaknem harmadával csökkenti a fizikai teljesítőképességet, és minden második vashiányos panaszkodik aktivitáscsökkenésről. A következmények azonban személyenként eltérőek lehetnek, az viszont borítékolható, hogy gyengébbé válunk, súlyosbodnak krónikus betegségeink, és gyakrabban meg is betegszünk a vashiány miatt.
Kisgyermekeknél jelentősen rontja a szellemi és a mozgásfejlődést, a terhesség idején jelentkező vashiány pedig nemcsak az anyára, hanem a fejlődő magzatra is veszélyes, mivel alacsony születési súly, koraszülés és károsodott agyi fejlődés kockázatával is együtt jár. Tartósan fennállva pedig a vasraktárak annyira kiürülnek, hogy kialakul a vashiányos vérszegénység, amely életveszélyes, azonnali lépéseket igénylő állapot.
