Pluszpénzt kér béremelésre az egészségügy

Bérfeszültséget okozott a januári általános minimálbér és garantált bérminimum növelése, amely nagyobb volt, mint a tavalyi átlagos 26,5 százalékos ágazati kiigazításé. Ez eltüntette a különbséget a pályakezdők és a többéves tapasztalattal rendelkezők fizetése között. A minimálbér torzító hatásának kiigazítására újabb forrásokat vonnának be - értesült a Népszava .

A magyar egészségügy katasztrofális állapotán apró toldozgatásokkal, átszervezésekkel már nem lehet javítani. Ennek beismerését jelentheti, hogy a kormány béremelési programot hirdetett meg az ágazatban, ahonnan az utóbbi időben a tarthatatlan munkakörülmények és fizetések miatt nagy volt az elvándorlás. Erről bővebben az alábbi cikkünkben olvashat!

50 milliárd forintra lenne szükség

Az egészségügyi kormányzat szerint a szakdolgozókon kívül az orvosok, a gyógyszerészek és a gyógyítás többi szereplője esetében is szükség van változtatásra. Az intézmények jelezték, hogy már a minimálbér korrekciójából következő több mint nyolc milliárd forintos terhet sem tudják önerőből előteremteni.

Ha azonban a kormány rábólint az államtitkárság javaslatára, a lap értesülései szerint a legalacsonyabb fizetési kategóriában körülbelül nyolc, míg az ennél magasabb besorolásúak 12 százalékos jövedelemtöbblethez juthatnak az idei novemberre még tavaly megígért újabb 12 százalékon felül. A tervek szerint a szakdolgozók jövedelemrendezésére összességében 26,2 milliárd, az orvosokéra 14,9 milliárd, a gyógyszerészekére 345 millió jut, a nem egészségügyi végzettségűekre 741 milliót, a gazdasági, műszaki területen dolgozókéra 6,6 milliárdot költene az államtitkárság.

A Policy Agenda márciusi elemzése szerint az egészségügyi bérek emelése nettó értékét tekintve korántsem olyan látványos, mint ahogy kihirdették. Az egykulcsos adó hatására ugyanis az alsó kereseti csoportokban megnőttek az adóterhek, emiatt pedig kisebb mértékben nőttek a fizetések a 2010-es éveket megelőző időszakhoz képest. Az elemzés szerint a helyzetet jól ábrázolja, hogy az állam - az OECD adatai szerint - a költségvetésből 2004-ben a GDP 5,5 százalékát fordította az egészségügy finanszírozására, de ez az arány hat év alatt 0,4 százalékponttal csökkent (2010-re 5,1, majd 2015-re 4,7 százalékra). Eközben a magánforrásból költött egészségügyi kiadások 2004-ben is a GDP 2,3 százalékát tették ki, ami 2015-ben is ugyanennyi volt.