Orvosi bravúr: disznóvesét és szívpumpát kapott egyszerre

„A modern orvostudomány két csodáját egyesítettük" – mondták az orvosok, akik egy szívelégtelenséggel és végstádiumú vesebetegséggel küzdő amerikai nőt egy új eljárással mentettek meg. Az orvosok első alkalommal hajtottak végre ilyen bravúrt: a New Jersey-i nő egy génszerkesztett sertésvesét és új szívpumpát kapott egyszerre – számol be a különleges eljárásról a Live Science.

Legfeljebb néhány hete lehetett volna hátra

Az 54 éves Lisa Pisanónak szívelégtelensége és végstádiumú vesebetegsége is volt, ez utóbbi rendszeres dialíziskezelést igényelt. A hagyományos kombinált szív-vese transzplantációra azonban nem volt jogosult, mivel több krónikus betegsége is van. Az emberi szervekből ugyanis korlátozott a készlet, ezért ahhoz, hogy valaki többszörös szervátültetésre jogosult legyen, bizonyos kritériumoknak meg kell felelnie. Mivel ezek az amerikai nőnél nem teljesültek, ezért döntöttek orvosai a nem hagyományos eljárás mellett.

Két héttel műtétje után elhagyhatta a kórházat Richard "Rick" Slayman, aki a világon először kapott – genetikailag módosított – sertésvesét donorszervként. Ide kattintva olvashatod az erről szóló beszámolónkat.

A New York-i Egyetem Langone Health orvosi központjának szakemberei tehát megvizsgálták, hogy Lisa kaphat-e mechanikus szívpumpát, ám ennek használata nagyon kockázatos lett volna, ha közben dialízisre is szorul, így vesére is szüksége volt. A helyzetet bonyolította, hogy a Pisano vérében keringő antitestek miatt akár éveket is várnia kellett volna arra, hogy egy számára megfelelő emberi vese álljon rendelkezésre. Ennyi ideje azonban nem volt. Dr. Robert Montgomery, a NYU Langone Transzplantációs Intézet igazgatója szerint mindössze néhány hete lehetett csupán hátra az életéből, ezért döntöttek végül a génkezelt sertésből származó szerv mellett. A több beavatkozásból álló, kilenc napon át tartó műtétsorozatra végül április elején került sor.

"Célom, hogy a sorstársaim is kockáztassanak"

A sertést, amelyből mindkét szerv származott, génszerkesztéssel úgy módosították, hogy a szövetéből hiányzott egy bizonyos cukorfajta. Ez az alfa-gal néven ismert cukor olyan immunreakciót vált ki az emberekben, amely a szerv kilökődését okozta volna. Az orvosokhoz hasonlóan Lisa is reméli, hogy a jövőben több ember számára lesz elérhető ez a kétlépcsős eljárás. "Célom, hogy ha egy sorstársam látja a felépülésem, ő is úgy döntsön: megkockáztatja a műtétet” – nyilatkozta a beavatkozás után.

Genetikailag módosított sertésvesét először mesterségesen életben tartott agyhalott férfi testébe ültettek be. Erről itt írtunk részletesebben.