A műtétet július 14-én végezték el a New York-i Egyetem Langone Health orvosi központjában. Mint azt az egyetem közleménye írja, a recipiens egy 57 éves férfi, akinél beállt az agyhalál, szervei pedig nem alkalmasak transzplantációs célokra. Családja hozzájárulásával vonták be a kísérletbe, amelynek során mindkét veséjét eltávolították, majd egy genetikailag módosított sertésvesét ültettek a szervezetébe. A génmódosítás egyetlen génre terjedt ki, célja pedig, hogy ezáltal megelőzhetővé váljon az úgynevezett hiperakut kilökődés, amely általában perceken belül beáll, miután egy állati szervet csatlakoztatnak az emberi keringési rendszerbe. Ezenkívül a sertés – az immunrendszer fejlődésében részt vevő – csecsemőmirigyét is beültették a vese külső rétege alá rögzítve, ezáltal megakadályozva a késleltetett immunreakciókat, illetve meggátolva a kilökődést.
Az operációt követő megfigyelés ideje alatt folyamatosan nyomon követik a vese működését, hetente pedig biopsziával mintát is vesznek belőle. A donorszerv a beültetést követően azonnal elkezdett vizeletet termelni, hiperakut kilökődésnek pedig nem mutatkozott semmilyen jele. Az alany vérében a kreatinin szintje is az optimális tartományban mozog. Összességében a sertésvese megfelelően funkcionált a férfi testében a kísérlet első 32 napjában, ami a maga nemében világrekord. A kutatók a család és az etikai bizottság hozzájárulása mellett további egy hónapig folytatják a páciens megfigyelését.
Az úgynevezett xenotranszplantációtól, azaz amikor egy másik fajtól származó szervet ültetnek az emberi szervezetbe, azt remélik a szakemberek, hogy segíthet enyhíteni a globális szervhiányt a transzplantációra szoruló betegek kezelésében. A közlemény szerint csak az Egyesült Államokban közel 88 ezren várnak új vesére, miközben a tavalyi évben összesen mintegy 26 ezer vesetranszplantáció történt az országban. Emellett a végstádiumú vesebetegek száma meghaladja a 800 ezret. Magyarországon az Országos Vérellátó Szolgálat adatbázisa alapján több mint ezer beteg szerepel vesetranszplantációs várólistán. Eközben az Eurotransplant nyilvántartása azt mutatja, hogy évente mintegy 200-300 veseátültetés történik itthon élő és elhunyt donoroktól összesen. „Egyszerűen nincs elegendő elérhető szerv mindenki számára, akinek szüksége lenne rá. Túl sok ember hal meg a szervhiány következtében, és hiszek benne, hogy a xenotranszplantáció egy járható út, hogy változtassunk ezen” – mutatott rá dr. Robert Montgomery, a New York-i műtétet vezető sebészprofesszor.
