Óriásit hibáztak a műtőssegédek – mi az a sóoldat, és hogyan lehet összecserélni a fertőtlenítőszerrel?

Mint ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, bíróság elé került egy orvos és két műtőssegéd, akiknek tévedései oda vezettek, hogy három éve egy műtét közben sóoldat helyett tömény fertőtlenítőszer került egy negyvenkét éves nő hasüregébe. A beteg nem sokkal ezután meghalt. Az ítélet csak most született meg: mindhármukat foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és foglalkozástól való eltiltásra ítélte a Szigetvári Járásbíróság.

A hasüregébe fecskendezték

A tévedés-sorozatnak indult eset során az egyik műtőssegéd egy félliteres, fiziológiás sóoldatot tartalmazó, felcímkézett üveg tartalmát kiöntötte, és azt fertőtlenítőszerrel töltötte meg, mert nem talált másik erre alkalmas edényt. Később erről megfeledkezve a műtét során azt adta az orvosnak, aki – tudta nélkül – fiziológiás sóoldat helyett a nő hasüregébe kétszer 20 ml fertőtlenítőszert fecskendezett. 

A műtét után a műtősnő észlelte a fertőtlenítőszer viszkózus állagát, amit azonnal jelzett is a még ott lévő műtőssegédnek, akinek eszébe jutott a néhány órával azelőtti hiba. Ezt azonnal jelezte az orvosnak is, aki arra kérte a műtőssegédeket és a műtősnőket, hogy az egész maradjon közöttük. A beteg nem sokkal később rosszul lett, így a kórház intenzív osztályán újra megműtötték, ám ez se vezetett sikerre: néhány héttel ezt követően többszervi elégtelenség következtében meghalt.  

Mire is való a sóoldat?

A tisztító, fertőtlenítő hatású fiziológiás sóoldat vagy nátrium-klorid, amit orvosszakmai zsargonban inkább csak fiz-sóként emlegetnek, a leggyakrabban és legtöbbek által ismert, egyben a legegyszerűbb összetételű oldat, amit számos helyen alkalmaznak a gyógyításban. Műtétek végeztével a sebészek ezzel öblítik át a műtéti területet, emellett sebek tisztítására, illetve oltóanyagok vagy injekciók hígítására is használják. A sóoldat színtelen, szagtalan folyadék, miközben a fertőtlenítőszerek általában szúrós szagúak.

A sós víznek egyébként – a műtéti, sebkezelési és oldószeres használatán túl – rendkívül szerteágazó alkalmazási területe van a gyógyászatban. Gyógyszertárakban, drogériákban, bioboltokban többféle sós gyógyvizet, oldható sókristályt, különféle töménységű sóoldatot lehet kapni, a legkülönbözőbb javallatokkal. Használják egyebek mellett a légúti fertőzések, az allergia és az asztma kellemetlen tüneteinek enyhítésére, különösen kisgyermekeknél. Kisebb sebek fertőtlenítésére gyógyszertári forgalomban is kapható steril sóoldat, de ekcémás, pikkelysömörös tünetek enyhítésére, szemölcs kezelésére is ajánlják.

Az orvosi műhiba sokféle lehet: leggyakrabban akkor beszélünk erről, amikor a beavatkozást végző orvos nem az elvárható gondossággal jár el, rosszul vág, szúr vagy rossz mozdulatot tesz, ez esetben műtéttechnikai hibáról beszélünk. A közelmúltban számoltunk be például arról az esetről, amikor egy férfi húgyhólyagműtétre feküdt be a kórházba, ehelyett véletlenül átvágták az ondóvezetékét, vagy amikor összecserélték a leleteket és tévedésből egy másik beteg gyomrát operálták ki. Előfordulhat, hogy egy idegen test – törlőkendő, tű vagy bármilyen műtéttechnikai eszköz, műszer – marad az operációk után a testben. A leggyakoribb diagnosztikai tévedéssel kapcsolatos orvosi műhiba pedig, amikor a szülés levezetése során nem időben döntenek a császármetszés mellett.