A változás lényegét az alábbi három pontban foglalhatjuk össze:
|
A régi és az új védőoltás naptárt az alábbi táblázat hasonlítja össze.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A betűjelek az alábbi oltásokat jelentik:
BCG - Tuberkolózis elleni oltás
DTP - diftéria, tetanusz, szamárköhögés elleni oltás
Pw - a jelenlegi teljes sejtes szamárköhögés elleni komponens
Pa - csak tisztított antigéneket tartalmazó szamárköhögés elleni komponens
OPV - szájon át adott, élő, gyengített vírustörzseket tartalmazó oltóanyag gyermekbénulás ellen
IPV - inaktivált (=elölt) vírust tartalmazó gyermekbénulás elleni oltóanyag
HIB - a Haemophilus influenzae baktérium elleni oltóanyag
MMR - mumpsz, kanyaró, rózsahimlő elleni oltóanyag
Hepatitis B - fertőző májgyulladás elleni oltóanyag.
Az új oltási rendnek és az új oltóanyagoknak számos előnye van a régivel szemben: korszerűbb (a világon már igen sok helyen alkalmazott, jól bevált anyagokat, alkotórészeket tartalmazó vakcinákat használunk), kevesebb a szúrások száma, jelentősen csökken a nem kívánt oltási reakciók - láz, fájdalom, duzzanat az oltás helyén - előfordulása. Mindezek alapján jobban tolerálják mind a szülők, mind a csecsemők és kisdedek.
A teljes új oltási rend a 2005. október 31. után született gyermekekre vonatkozik. Részlegesen érinti a változás a 2004. szeptember 30. után születetteket (MMR oltás tekintetében), és a 2003. január 1. és 2004. június 30. között születetteket (DPT II, és DPT III, illetve dt oltások vonatkozásában).
Az új oltóanyagok a jelenlegi oltási rendszerbe is beilleszthetők, az egyes oltások összehangolhatók. A jövőre kötelezően használatos vakcinák 2005. késő tavasza, nyara óta gyógyszertári forgalomban kaphatók, a szülők az orvosok tanácsának megfelelően kérhetik, hogy gyermeküket az új oltóanyaggal oltsák. A kisebb fájdalom, a kevesebb helyi reakció, valamint az esetleges oltási szövődmények számának csökkentése érdekében a gyermekorvost megkérdezve célszerű már ezekben a hónapokban is a krónikus betegségben, illetve szív- és idegrendszeri betegségben szenvedő gyermekeket az új oltóanyaggal oltani.
Budapest egyik külső kerületében rendelve a körzetemben már jó néhány alkalommal alkalmaztam ezen oltóanyagokat. Ezek alapján nagyon kedvező tapasztalatokról számolhatok be. Sokkal kevesebb lázat, fájdalmas sírást, valamint helyi reakciót tapasztaltam.
A fertőző betegségek megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltások alkalmazása, többségük ezért is kötelező. Azok a betegségek, amelyek ellen oltunk, évtizedekkel ezelőtt még rettegett betegségek voltak.
Magyarországon az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 80-as évek óta több alkalommal áttekintette, hogy a magyar oltási rendszer hogyan illeszkedik az európai rendszerhez. Azt találták, hogy a régióban a legjobb átoltottságot értük el, és szervezett rendszert alkalmazunk. Ez a védőnői és a gyermekorvosi hálózatnak is köszönhető. A védőoltásokkal kapcsolatban a szülők körében sokáig nem voltak kételyek, mindenki elfogadta azokat, és oltatta a gyermekeket. Az utóbbi időben, sajnos, hangot kaptak olyan vélemények, amelyek megkérdőjelezik a védőoltások szükségességét. Akik ilyen véleményen vannak, nincsenek tisztában a védőoltások hatásával, nem ismerik azokat a betegségeket, amelyek ellen a vakcinák védelmet nyújtanak.
Az, hogy a betegségeket nem ismerik a mai fiatal szülők, éppen annak köszönhető, hogy a védőoltások hatására eltűntek. Számos példa figyelmeztet arra, hogy a jelenlegi kedvező helyzet csak addig tart, amíg fennáll a védőoltásokkal kialakított immunitás. Az oltások szükségessége tehát nemhogy nem kérdőjelezhető meg, hanem alapvetően fontos megelőző tevékenység.
A szülők felelőssége, hogy gyermekeiknek megadjanak mindent, ami segíti egészséges fejlődésüket. Az egészségügy feladata pedig az, hogy a legkorszerűbb módszerekkel megelőzzék a gyermekek egészségét fenyegető súlyos betegségeket. Ennek igen jelentős momentuma az új oltási rendszer bevezetése.
