A zsírleszívás a legdivatosabb plasztikai beavatkozás, még a mellnagyobbító műtétek és a szemhéjplasztika népszerűségét, gyakoriságát is meghaladja. A szépészeti beavatkozások közel egyötöde zsírleszívás, 17 százalék a mellplasztika, a szemhéjműtétek pedig 13,5 százalékot tesznek ki. A műtétek nagy száma azonban nem jelenti azt, hogy ez a beavatkozás mindenki számára megoldást jelenthet, aki meg szeretne szabadulni zsírpárnáitól. A zsírleszívást azoknak ajánlják a plasztikai sebészek, akiknek csak a testük bizonyos pontjain van némi makacs, helyi zsírlerakódásuk, amelynek eltávolításával még tökéletesebbé lehet formálni az alakot. Nagyobb súlyfelesleg megszüntetésére azonban nem alkalmas, és túl nagy testfelületen sem végezhető el.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy maximum néhány liternyi zsírt lehet ezen a módon eltávolítani. Ez arra elég, hogy bizonyos, nehezebben formálható testtájakról (például has, toka, csípő, fenék) eltüntesse a bosszantó hájat, de a testtömegben mennyiségi változást alig lehet vele elérni. Az eredmény tehát nem kilókban, hanem centikben (például has-, combkörfogat) mérhető. Így, akinek jelentősebb súlyfeleslege van, jobban teszi, ha a plasztikai sebészek katalógusainak böngészése helyett egy jól követhető, ésszerű súlycsökkentő diétába és rendszeres napi testmozgásba kezd.
Szikével a zsír ellen
A zsírleszívás technikáját a hetvenes években dolgozták ki. A kezelendő területen fellazítják a felesleges zsírszövetet, majd helyi érzéstelenítéssel vagy altatásban végzik el a beavatkozást: a sebész néhány, 4-5 milliméteres bemetszést ejt, azokon keresztül egy kanült vezet be az eltávolítandó rétegbe, azt mozgatva, vákuum segítségével szívja le a zsírt. Ha helyi érzéstelenítésben történik, akkor csak egy, legfeljebb két, nem túl nagy területen folyhat a kezelés, altatásban viszont egyazon műtét alkalmával több, 3-4 testrészen is elvégezhető a beavatkozás. A páciens alapos kivizsgáláson esik át: csak kiterjedt állapotfelmérés, laborvizsgálatok, EKG után kap szabad utat, hiszen - ezt nem szabad elfelejteni - ez egy műtét, amely, mint minden sebészeti beavatkozás, bizonyos kockázattal jár, és felléphetnek szövődmények is.
Egynapos műtét, hetekig tartó gyógyulás
Mire számíthat a zsírleszívás után? Általában a műtét után egy éjszakát kell a kórházban töltenie. A metszések okozta sebeket vízálló kötéssel látják el, és a páciens egy speciális szorítóruhát kap, amelyet nyolc héten keresztül kell viselnie. Gondolni kell a mélyvénás trombózis, illetve a tüdőembólia veszélyére is, ezért a műtét után 5-10 napig vérhígító injekciót kell kapnia. Az első napokban jelentkezhet általános gyengeség, szédülés, tompa, izomlázszerű fájdalom. A műtéti területen véraláfutás, lilás elszíneződés, duzzanat alakul ki, amely néhány hét alatt teljesen felszívódik. Legalább két hétig kerülendő a keményebb fizikai erőfeszítés, fokozatosan kell növelni a testmozgás intenzitását. Várhatóan hat hét alatt hegednek be teljesen a metszés okozta sebek (egy kis, fél centis heget hagyva maga után), viszont a bőr alatti szövetekben lévő változások, a sérülések teljes gyógyulása két évbe is beletelhet.
Az esetleges szövődmények kockázata kicsi, de természetesen, mint minden műtétnél, itt is kialakulhatnak. Sebfertőzés, gyulladás, vérömleny, tartós duzzanat, rendellenes hegképződés, nehezen múló bőrelszíneződés fordulhat elő.
Magában kevés
Ha valaki ilyen beavatkozásra szánja el magát, nyilván azt várja, hogy ezzel szépészeti gondja végleg megoldódik. Rossz hír azonban, hogy egy angol kutatás eredménye szerint nem így van: az eltüntetett zsírfelesleg életmód-változtatás nélkül szinte biztosan vissza fog térni, még ha nem is ugyanarra a testtájékra. A műtött területen a szövetek szerkezete megváltozik, a zsírsejtek nagy része eltűnik, de ha a kalóriabevitel tartósan meghaladja a szervezet energiaszükségletét, bizony, a zsírlerakódás is folytatódni fog, újabb felületeken alakulnak ki nem kívánt "domborulatok". Akiknek például az alhasáról, fenekéről távolították el a zsírt, egy év múlva döbbenten vehetik észre, hogy a hasuk felső részén, vagy karjukon, vállukon alakulnak ki bosszantó zsírpárnák. Így az életmód-változtatást, az egészséges táplálkozásra és a megfelelő mozgásra való törekvést bizony, nem lehet még a legjobban sikerült műtéttel sem kiváltani.
Itt sok, ott kevés: zsírgraft
Az orvostudomány nem állt meg a szépészeti beavatkozások területén sem. A zsírleszívás technikája is egyre kifinomultabb lett, és az alkalmazási köre is jelentősen bővült. Ma már a sebészek nemcsak arra képesek, hogy eltüntessék a felesleges hájat valamely testrészről, hanem arra is, hogy ott is pótolják, ahová a természet fukarul mért belőle, vagy ahol netán valamely betegség, műtét, baleset miatt szövethiány alakult ki. A "zsírgraft", vagy más néven a lipomodellezés eljárás során a betegből zsírleszívás útján kinyert saját zsírszövetét használják fel rekonstrukciós célra, valamely testi aszimmetria, szövethiány pótlására. Végeznek így például melleltávolítás utáni emlőrekonstrukciót, szövetátültetés utáni korrekciós műtétet is.
Őssejtek forrása is
Még újabb, még többet ígérő orvosi kutatások eredményeként egyre többször használják a zsírleszívás technikáját arra a célra is, hogy az így nyert zsírsejtekből őssejtekhez jussanak. Ezeket ugyanis szövetek helyreállításához, plasztikai műtétekhez fel lehet használni. Olasz kutatók, Stephami Bucher és Rita Falcioni vizsgálják a zsírszövetben lévő őssejtek további alkalmazási lehetőségeit. Az amerikai Camillo Ricordi pedig úgy véli, ezek az őssejtek egyre nagyobb szerephez juthatnak a plasztikai- és a helyreállító sebészetben többek között a máj, a vese és az izmok területén is.
