A kutatók kifejlesztettek egy DNS-alapú oltóanyagot a rettegett Nyugat-Nílusi vírus (West Nile virus, WNV) ellen, amely állatokról terjedhet az emberre. A vakcina egyedülállósága, hogy a betegség kialakulása után is hatékonyan képes enyhíteni a betegséget.
A fertőzés a gyerekekre és az idősekre veszélyes, a fiatal és középkorú felnőttek könnyebben átvészelik. A veszélyeztetett korosztály számára akár halállal is végződhet a vírusinvázió: halálos agy- és gerincvelő-duzzanatot okozhat. A betegség után hepatitisz, hasnyálmirigy-gyulladás és szívizomgyulladás is kialakulhat.
A SARS, a madárinfluenza és az ebola - a halálos vírusfertőzések - egyre gyakrabbá válnak, és máig nincs minden kórokozó ellen oltóanyag. A vírussal terjedő betegségek egyik legsúlyosabb csoportját képezik a zoonózisok, az állatról emberre terjedő fertőzések. Ilyen fertőzésért felelős a Nyugat-Nílusi vírus is, melyet először Ugandában azonosítottak 1937-ben. A vírust 1999-ben hurcolták be az USA-ba, és öt év alatt szétterjedt egész Észak-Amerikában. Nagy a kockázata annak, hogy világszerte is elterjed. Amerikai megjelenése óta körülbelül 400 ember halt meg a Nyugat-Nílusi vírussal való találkozás után. Egy új oltóanyag azonban védelmet jelenthet.
A Fraunhofer Sejtterápiás és Immunológiai Intézet (Leipzig) tudósai fejlesztették ki a DNS vakcinát. "Ebben a típusú vakcinában a kórokozókból kivont DNS molekulákat, az úgynevezett plazmidokat használják az oltásra az egész vírus helyett. Az antigének genetikai kódját tartalmazzák, amelyek antitestek képzésére serkentik a szervezetet. Így másolhatjuk le a vírus természetes fertőzési útvonalát a valódi betegség kialakulása nélkül" - magyarázta Dr. Matthias Giese, vezető vakcinatervező.
Az oltás hagyományos módszere során a kórokozó elölt vagy legyengített formáját adják be az illető testébe, amely erre antitestek termelésével reagál, valamint kialakul a betegség elleni immunitás. Egy másik módszer olyan szérum beadása, amely már eleve tartalmazza ezeket az antitesteket, ám az ilyen vakcinák csupán megelőzésre alkalmasak. Az élő vakcinákkal ellentétben, amelyeknél fennáll a betegség kialakulásának kockázata, a DNS vakcinák teljes mértékben biológiailag biztonságosak. Továbbá a szervezet valamennyi védekezési mechanizmusát aktiválják, olcsón előállíthatóak és hűtőszekrény nélkül is tárolhatóak - így ideálisak szubtrópusi és trópusi éghajlaton is.
"Mivel az emberi immunrendszer nagyon hasonlít a többi emlőséhet, egy fajokon átívelő vakcinát fejlesztünk ki, amely mind az állat-, mind az emberorvoslás területén alkalmazható lesz majd. És a hagyományos oltóanyagokkal ellentétben a DNS vakcinákat mind profilaktikusan (tehát megelőzési céllal), mind pedig terápiás szerként is alkalmazhatjuk majd, ahol a betegség már kifejlődött" - közölte Dr. Giese. A Nyugat-Nílusi vírus elleni oltóanyag már átment az első teszteléseken. Dr. Giese arra számít, hogy a laboratóriumi kutatások 2009 végére befejeződnek. Ezután három további év kell majd a jóváhagyási eljárásig, beleértve a klinikai teszteléseket is. Végül remélhetőleg a világ első terápiás WNV vakcinája a piacra kerülhet.
