Több lakossági és vállalati adó mértéke is csökkent január elsejétől, valamint a minimálbér emelésével is több maradhat az alacsony jövedelműek zsebében. A minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt a 2017-es év első napjától, előbbi így a tavalyi 110 ezer forintról 127 650 forintra emelkedett. Ez nettóban azt jelenti, hogy a tavalyi 73 815 forint helyett idén 84 887 forint lesz a kereset minimuma, utána pedig 91 679 forint.
A minimálbér emelkedésével együtt a TB-járulék összege is nőtt, január elsejétől egy kicsit ismét többet kell befizetni az egészségkasszába. A tavalyi 7050 forint helyett az idei évtől 7110 forinttal kell minden hónapban hozzájárulni a hazai egészségügyi ellátás működtetéséhez, ami a tavalyi, 120 forintos emelés után újabb 60 forintos növekedést jelent. Először a februári hónapban kell az emelt TB-díjat fizetni.
Kinek kell TB-t fizetni?
Az egészségügyi kockázatközösség alapját képezi a TB összege, melyet minden magyar állampolgárnak meg kell fizetnie, függetlenül attól, hogy van-e munkahelye és rendelkezik-e állandó jövedelemmel. Aki dolgozik, attól a munkáltató automatikusan levonja ezt a fizetése összegéből, aki azonban nem biztosított, az minden hónapban saját maga köteles megfizetni ezt az összeget. A havi hétezer forintot is meghaladó összeg az alacsonyabb jövedelműek számára talán magasnak tűnhet, ezért azonban az itthon elérhető egészségügyi szolgáltatások széles palettája áll a beteg rendelkezésére. Ezért persze ugyanúgy fizetnie kell(ene) a makkegészséges embernek is, mint az állandó orvosi kezelésre szorulónak.
Persze a valóságban a rendszer nem ilyen egyszerű és átlátható, a tízmillió magyar emberből alig több, mint négymillióan fizetik saját fizetésükből az egészségügyi hozzájárulást. A Magyarországon túlzottan domináns állami szférában a munkáltató maga az állam, így a járulékok is csupán az egyik zsebből kerülnek át a másikba. Hatmillió ember TB-jét tehát az állam fizeti.
