A szoptatás világnapjával (augusztus 1.) veszi kezdetét a szoptatás világhete, az egészségügyi szervezetek 120 országban hívják fel a figyelmet az anyatejes táplálás fontosságára.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az UNICEF és számos egyéb egészségügyi szervezet világszerte azt javasolja, hogy a gyermek legalább hat hónapos koráig kizárólag anyatejet kapjon. A társadalmi felelősségvállalás jegyében ezért arra kérik az anyákat, hogy a feleslegessé váló anyatejet a védőnők segítségével juttassák el azoknak, akik nem tudják ily módon táplálni csecsemőjüket.
Magyarországon a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság (SZTNB) célul tűzte ki, hogy az egészségügyi szakemberek és civil szervezetek tevékenységének összehangolásával a jövőben jelentősen javítja a 6 hónapos korig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők arányát. Ennek érdekében kezdeményezték a Bababarát Kórházak és Bababarát Területek kialakítását, összhangban az Európai Unió ajánlásaival. A kezdeményezés lényege, hogy az anyát és újszülöttjét nyomós egészségügyi indok nélkül ne válasszák el egymástól, és biztosítsák mindazt a gyakorlati segítséget és információt, amely a sikeres szoptatáshoz szükséges. Magyarországon jelenleg 16 Bababarát Kórház működik.
Az anyák több mint 70 százaléka anyatejjel táplálja újszülöttjét hat hónap után is - derül ki a Semmelweis Egyetem (SE) I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának kérdőíves felméréséből. A születés utáni első néhány perc, néhány óra és a közvetlen kapcsolat kiemelkedő fontosságú. Ha az édesanya azonnal magához ölelheti, szoptathatja újszülöttjét, azzal vérének oxitocinszintje is emelkedik, ami serkenti a tejelválasztást. Ezt ma már császármetszés után is meg tudja tenni, hiszen a legtöbb esetben altatás helyett epidurális érzéstelenítést alkalmaznak. Anyatejet a koraszülöttek is kaphatnak akár életük első napjától, ami a tápláláson kívül erősíti a kapcsolatot anya és gyermeke között.
Az anyatej megvédi az újszülöttet azoktól a vírusoktól, amelyekkel az anya valaha találkozott életében. Már a méhen belül átjutnak az ellenanyagok a magzatba, így az újszülött élete első néhány hetében nem lesz például bárányhimlős, rózsahimlős, holott a védőoltást még nem kapta meg. A szoptatás a gyermekek későbbi életére is hatással van. Azok közül, akiket életük első fél éve alatt csak anyatejjel tápláltak, kevesebben kerülnek orvoshoz asztmás tünetekkel, és egy felmérés szerint az intelligenciahányadosuk is magasabb.
A WHO 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej, egyben a szoptatás világnapjává, az azt követő napokat pedig anyatejes világhétté. A világon évente több millió csecsemő hal meg, illetve válik fogyatékossá, mert nem jut anyatejhez. Sok országban mégis mind kevesebb nő szoptatja a gyermekét, ezért
indította az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF átfogó programját a csecsemők egészséges táplálására. Az anyatejben ugyanis olyan, semmivel sem pótolható anyagok találhatók, amelyek védettséget nyújtanak a fertőzésekkel szemben, erősítik az immunrendszert, emellett a szoptatás az anyának is jót tesz, mert csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát. Az a legegészségesebb, ha a csecsemők féléves korukig csak anyatejet kapnak. A WHO ajánlása szerint a szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a kisbaba magától abba nem hagyja.
