Az egészségügy nem kizárólag az orvosok dolga
Lovász László szerint az egészségügy világszerte az egyik legnehezebben kezelhető terület. Éppen ezért szükség lenne arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező közösségek összegyűjtsék az információt, amely a világban van.
Az MTA elnöke megjegyezte, hogy az összhang kialakítása szinte lehetetlen.
Az egészségügy évről évre drágább lesz
"A világon sehol nincsenek igazán összhangban, talán nem is lehet, mert az egészségügy egy olyan terület, amely évről évre drágább lesz" - emelte ki Lovász László, aki szerint a társadalmi döntés sürgető lenne az ügyben. "El kell gondolkodni azon, hogy a jövőben az egészségügyre mennyit akar a társadalom adni: mennyit vagy hajlandó most arra fizetni, hogy majd ha 10-15 év múlva öreg leszel és beteg, meghosszabbítsák az életedet, enyhítsék a fájdalmaidat, segítsenek ahhoz, hogy tovább tudj egy tartalmas életet vinni."
Az MTA elnöke az InfoRádióban arról is beszélt, hogy a tudósoknak - amennyire ez lehetséges - előre kellene jelezni a folyamatban lévő kutatások várható hatásait, hosszú távú következményeit.
"Vannak olyan kutatások, amelyekről előre lehet látni, hogy fontos társadalmi következményei lesznek, mondjuk, ilyen a mesterséges intelligencia, amely óriási léptekkel fejlődik." Az MTA elnöke szerint a legtöbb következményt nem lehet előre látni, de amint olyan következmény lesz, amelyre társadalmi rétegekben reagálni kell, a tudományos közösség feladata, hogy felhívja erre a figyelmet. Lovász László szeretné, ha a tudósok, kutatók rendszeresen konzultálnának, beszélgetnének egymással a fontos kérdésekről.
"A jövedelmek növelése kulcskérdés a fiatal kutatók megtartásához"
Hozzátette, hogy a közalkalmazottként dolgozó fiatal kutatók nagyon alacsony fizetést kapnak, mert sem az egyetemeknek, sem a kutatóintézeteknek nincs pénzük arra, hogy a fizetéseket emeljék. Van, hogy az előreléptetés már évek óta jogos lenne, de nem történik meg, mert nincs rá pénz. El kellene érni legalább a cseh fizetéseket ahhoz, hogy Magyarországon a fiatal kutatók ne legyenek rákényszerülve, hogy gondolkodjanak a pályaelhagyáson - hangsúlyozta Lovász.
Az MTA elnöke kívánatosnak tartja a külföldi tapasztalatszerzést is: szerinte minden doktorandusznak fél évet külföldön kéne töltenie egy nemzetközi kutatóközpontban, de ehhez persze megfelelő forrásra van szükség. "A doktoranduszi képzés része kellene hogy legyen a képzésnek, de jelenleg még nem az. A nyugat-európai egyetemekre járó fiatal kutatók legalább fele más országból jött. Magyarországon nincs így sem az idejövők, sem az innen elmenők tekintetében" - hangsúlyozta. Megjegyezte továbbá, hogy a külföldi tanulmányutak segítenek a fiataloknak meghatározni a nemzetközi követelményeket.
