Alig telik el úgy hét a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának sürgősségi osztályán, hogy ne látogatna el oda Barack, a golden retriever és Kókusz, a labradoodle. A Támugatók Alapítvány terápiás kutyái és gazdáik hetente kétszer félnapot töltenek a klinikán, hogy gördülékenyebbé tegyék az ellátást, csillapítva a páciensek szorongását – írja riportjában a felsőoktatási intézmény kommunikációs igazgatósága. „A gyerekek ugyan különböző betegségekkel érkeznek hozzánk, de a félelem közös bennük: tudják, hogy vizsgálatok várnak rájuk, például vért vesznek tőlük, vagyis egyfajta »erőszakszervezetként« tekintenek ránk. A kutyák jelenléte és a velük való játékos interakció oldja a feszültségüket, csökkenti a kórházi kezelés lelki és fizikai terhét” – mutatott rá dr. Krivácsy Péter osztályvezető.
Kifejtette, az ellátásra váró gyerekek a kutyák gazdáinak irányításával például meghallgathatják, hogyan dobog az állatok szíve, vagy imitálhatnak egy gyógyszerbeadást, közben pedig feloldódnak, megnyílnak és közreműködőbbek lesznek. „Az elmúlt egy évben több száz beteg gyermeket láttak el a terápiás kutyák bevonásával a Semmelweis gyermeksürgősségi osztályán, és az állatok jelenléte különösen sokat segített a speciális igényű pácienseknél, például autizmus spektrumzavar esetén” – hangsúlyozta Krivácsy doktor.
Állatasszisztált terápia
Az úgynevezett állatasszisztált intervenciót régóta használják a gyógyászatban. Külföldön egyre népszerűbb az úgynevezett „puppy-therapy” a munkahelyeken, amelynek keretében kiskutyás foglalkozásokat szerveznek az alkalmazottaknak, hogy az együtt töltött idővel, játékkal csökkentsék a munkahelyi stresszt. „Azt nevezzük állatasszisztált aktivitásnak, mely bevonja az állatot az időtöltésbe, de terápiás szakember irányítása nélkül zajló szabadidős tevékenység. Létezik állatasszisztált terápia (ÁAT) is, amely mindig egy tervezett szakmai program része és terapeuta vezeti. A legelterjedtebb a kutya- vagy lovasterápia, de előfordul, hogy macskát, nyulat vagy más farmállatot vonnak be a gyógyítási folyamatba” – foglalta össze dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.
Az ÁAT-t több területen is alkalmazzák, leggyakrabban a pszichés betegségek, például depresszió, szorongás, poszttraumás stressz szindróma (PTSD) gyógyításában. Részben jégtörő szerepe miatt népszerű, a kutyák ugyanis segítenek a betegek feloldásában. Jelenlétük beszédtémát kínál, segíti a szociális interakciót. Másrészt az állatokkal való együttműködésben jól kirajzolódnak és úgymond védett közegben kezelhetők a kliensek kapcsolati problémái, nehézségei.
Az egyetemistáknak és a gyerekeknek is hasznosak a foglalkozások
A Semmelweis Egyetemen a Magatartástudományi Intézet szervezésében harmadik éve működik az az önismereti program, amelynek keretében az egyetemi hallgatók nyolc héten keresztül heti két órában a Kutyák Határok Nélkül Alapítvány terápiás kutyái, Molly és Shining bevonásával vehetnek részt csoportos foglalkozásokon. A teljesítményszorongástól a kommunikációs nehézségeken át a társasági elszigeteltségig mindenféle problémával jelentkezhetnek a tréningre.
A program során az egyik feladat például az élelemmegtagadási próba, amelyben az egyetemistáknak meg kell értetniük a kutyával, hogy a közelébe lerakott virslit nem eheti meg. „Sokszor ilyenkor derül ki, hogy az adott személy kommunikációja nem egyértelmű – mást mond verbálisan és mást üzen a testbeszéde, és a kutya ilyenkor bizony befalja a csemegét. Az állatok a nonverbális jelzéseinkre sokkal tisztábban reagálnak, tükröt tartva arról, mi miatt nem sikerülhet egy-egy szituációban átvinni a szándékunkat, meghúzni a határainkat” – magyarázta Kardos Edina, a Magatartástudományi Intézet klinikai szakpszichológusa.
Az állatok terápiás célú bevonása a mozgásszervi rehabilitációban is segíthet. Stroke-on átesett vagy Parkinson-kóros pácienseknél is alkalmazzák a kutyás foglalkozásokat világszerte. A Semmelweis Egyetemen a Pető András Kar gyakorló óvodájába látogat el rendszeresen a Támugatók Alapítvány színeiben Bodza, a labrador és Rió, a keverék kutya. Az intézetbe olyan gyerekek járnak, akiknek központi idegrendszeri sérülés nehezíti az életüket. Konduktív nevelésükbe építették be a 45 perces kutyaterápiákat, kétheti rendszerességgel.
„Bodza és Rió – gazdáikkal együtt – nemcsak örömforrás a gyermekek számára, hanem elképesztő motiváló erő is” – mondta el Antoni Gáborné óvodavezető. „A játékos foglalkozások során a mozgásukban gyakran nehezített óvodások olyan mozdulatokat is végrehajtanak a kutyák kedvéért, melyeket egy hagyományos foglalkozás keretében nem biztos, hogy megtennének. Például egy hullahopp karika felemelésével akadályt állítanak az állatoknak, vagy a jutalomfalat adásához kinyújtják a kezüket. Több gyermeknek már az is hatalmas fejlődés, hogy 15 másodpercre megemelve tartják a fejüket, mert érdekli őket, hogy a kutyák éppen mit csinálnak. A hozzánk járó gyermekeknek és nekünk, konduktoroknak is jelentős eredmények ezek” – tette hozzá.
Kutatás indul a lovak gyógyhatásáról
„Korábbi kutatások bizonyították, hogy az állatok jelenléte pozitívan hathat mentális egészségünkre, az ÁAT fiziológiai hátteréről azonban jóval kevesebb adat áll rendelkezésre” – hívta fel a figyelmet dr. Purebl György. Hozzátette, egy most induló hiánypótló projektben ezért azt próbálják kideríteni, milyen mérhető élettani változásokat generál az állatterápia az állat, tréner és páciens háromszögében. A szakirodalomban jól ismert az úgynevezett szinkronizáció jelensége a ménesekben, amikor a lovak egymásra hangolódnak, vagyis kölcsönösen átveszik egymás feszültségi állapotát. Ha egy ló veszélyt érez, nyugtalan, a többi is azzá válik. A Semmelweis Egyetem szakembereinek hipotézise, hogy az érzelemátvitel az állatok környezetében lévő más élőlényekre, vagyis a terapeutára és a páciensre is kiterjedhet.
„A lovak embernél alacsonyabb pulzus- és légzésszáma, testmelege és mozgásának ritmusa nyugtatóan hat az emberre is. Friss kutatásunkban annak próbálunk utánajárni, hogy mindez objektív paraméterekkel is kimutatható-e a ló-terapeuta-páciens viszonylatában, vagyis minden résztvevőnél hasonlóan változnak-e meg a foglalkozások közben a mérhető fiziológiai jellemzők, például a szívritmus. Megpróbáljuk kideríteni, hogy kinél indul az érzelmi transzfer, és hogyan, milyen sorrendben adódnak át a belső állapotok, ami az állatasszisztált terápia alapköve lehet” – árulta el dr. Purebl György.
