Amikor az orvosok a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva "hallgatóznak", normál esetben csak a szív dobogását hallják. A szívzörejt sokszor csak véletlenül fedezik fel, bár dr. Vaskó Péter , a KardioKözpont szakorvosa szerint néhány tünet utalhat is a zörejt okozó problémára.
Miért "hallgatóznak" az orvosok?
"A hallgatózás a szív felett az egyik legrégebbi és leggyakrabban használt vizsgálómódszer a kardiológiában mind a mai napig. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fülünket a testre szorítva hallgatjuk a szívhangokat" - ismerteti dr. Vaskó Péter. A kardiológus szerint fontos elkülöníteni a normális szívhangokat, az akcidentális és a kóros szívzörejeket. A zörejek megjelenésének helyét punctum maximumnak nevezik, amely arra a pontra vonatkozik, ahol a legerősebben hallható. Ha ez megvan, a zörejek intenzitását és hosszúságát kell meghallani és leírni. Ezt a klasszikus módszert még a XXI. században is alkalmazzák, legfeljebb ki kell egészíteni szívultrahanggal , hogy a zörej okát egészen pontosan meg lehessen határozni.
Milyen hangokat lehet hallani?
Normál körülmények között felnőttekben kétféle hangot lehet hallani. Ezek a hangok elsősorban a billentyűk mozgásából, leginkább a becsapódásukból erednek. I. és II. szívhangot figyelhetünk meg. A szisztolés I. hang döntően a pitvar és kamra határán lévő, két- és háromhegyű billentyű bezáródásakor hallatszik, amelyhez más komponensek is hozzáadódnak. A diasztolés II. szívhang a kamrák és a nagyerek (aorta és pulmonális) billentyűk záródásakor keletkezik. Ezen zörejek helyéből, erejéből, intenzitásából és hosszúságából már következtetni lehet a betegségre. Mindezek alapján a szívzörejek három csoportjáról beszélhetünk: szisztolés, diasztolés és szisztolo-diasztolés zörejek.
A zörejek legnagyobb része a billentyűk elváltozásából származik. A billentyűk két leggyakoribb elváltozása a szűkület és a rossz, elégtelen záródás. Gyermekkorban gyanú esetén fontos egy esetleges fejlődési rendellenesség megállapítása és a két szívfél közötti sövény nyitva maradásának vizsgálata, hiszen innen is származhat zörej.
Végül zörejt okozhat a magas láz, a vérszegénység (anaemia), a gyorsult keringés és például a szívburok gyulladása is. Hallható még az úgynevezett galopphang (vagy galoppritmus), amely a kamra izomzatának betegsége, vagy ritmuszavar következtében jön létre.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
"Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható. Ami esetleg felhívhatja a tünet mögötti betegségre a figyelmet, az néhány olyan általánosabb panasz, mint a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság, esetleg a családban öröklődő szívbetegség . Ilyenkor, a sztetoszkóppal vagy szívultrahanggal történő vizsgálatok során fedezhetjük fel a szívzörejt is" - mondja Vaskó doktor. Hogyha a kikérdezés, a sztetoszkópos vizsgálat és a szívultrahang alapján beazonosítják a forrást, felállíthatják a diagnózist, és elrendelhetik a kezelést.
