Elhivatottak és felelősségteljesek a hazai pedagógusok, ha az egészségnevelésről van szó, ám a tanárok lelkesedése az egészségnevelésnél jóval komplexebb egészségfejlesztéshez már kevés. A megvalósítás gyakran akadályokba ütközik: hiányosak az erőforrások, szélmalomharcot vívnak az egészséglelkes pedagógusok, és nincsenek jól működő hálózatok. A tanárokat az segítené, ha programmenedzseri képességeiket és ismereteiket továbbfejlesztenék - derült ki a Béres Egészség Hungarikum Alapítvány friss, márciusi kutatásából.
Az "Egészséglelkesek az iskolákban" című felmérés során összesen 887 iskolaigazgatót és pedagógust kérdeztek meg a témában. A kutatás az egészségfejlesztést vette nagyító alá, azaz az egészségnevelésen túlmutatóan az egészséges életmódhoz szükséges társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megteremtését is vizsgálta.
A kutatás eredményei a magyar pedagógusok felelősségtudatáról tesznek tanúbizonyságot. A tanárok 92 százaléka ugyanis tudja, hogy intézményi keretek között kell tenni a jövő generációjának egészségéért. A megkérdezettek 87 százaléka vélte úgy, hogy az általános iskola a legfontosabb színtér, amikor a fiatalok közösségi egészségfejlesztéséről van szó. Leginkább a biológiatanárok, az osztályfőnökök és a testneveléstanárok foglalkoznak a diákok testi, lelki és szociális egészségével. Az iskolák több mint fele azzal is tisztában van, hogy az egészségfejlesztés szempontjából a 10-14 évesek a legbefogadóbbak.
A pedagógusok egészségtudatosság iránti nyitottságát és elhivatottságát tükrözi, hogy 10-ből 6 iskolában van olyan személy, aki az egészségfejlesztésért felelős. Ugyanezt a lelkesedést támasztja alá, hogy a megkérdezett intézmények 60 százaléka rendelkezik egészségtervvel, közülük minden második frissítette is azt az utóbbi egy évben. A kutatás szerint az egészségtervek egyik elterjedt megvalósulási formája az egészségnap: az iskolák 71 százalékban tartanak ilyet, a többségük ráadásul évente egy vagy két alkalommal. Az is jó hír, hogy az iskolák közel 40 százaléka ma már képes arra, hogy a saját egészségfejlesztési terve megvalósításához külső anyagi forrást - például pályázati lehetőséget vagy helyi vállalkozói támogatást - igénybe vegyen.
Elmondhatjuk tehát, hogy az egészséglelkes pedagógusok jeleskednek a programok megvalósításában, a tettek azonban gyakran megrekednek az egészségnevelés szintjén. A problémák részletezésekor az iskolaigazgatók és a pedagógusok elmondták, hogy akadályokba ütköznek az egészségfejlesztés megvalósításakor. A magyar általános iskolák 77 százalékának szüksége van arra, hogy segítséget kapjon az egészségfejlesztéshez. A kutatásból összeállított problématérkép alapján az hozhatna javulást, ha elkészülne az iskolák 40 százalékában ma még hiányzó egészségterv, ha mindinkább a tanrendbe épülve jelenne meg a témára dedikált óra (jelenleg ugyanis csak az iskolák 48 százalékában van egészségnevelés vagy egészségtan), és ha a pedagógusok rendelkeznének programmenedzseri ismeretekkel.
"Nagyon örülök, hogy az általános iskolákban egyértelműen érzékelhető az egészség megőrzésére irányuló nyitottság. A cél azonban az, hogy az egészségnevelés felől egyre inkább elmozduljunk a komplexebb egészségfejlesztés irányába. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani" - mondta dr. Béres József, a Béres Egészség Hungarikum Alapítvány alapítója.
A program egy olyan pedagógusképzés kidolgozását tervezi, amely azt segíti, hogy a tanárok az egészségfejlesztést az iskolán belül hatékonyabban tudják megvalósítani. Az ősszel induló, akkreditált program kidolgozásában szakmai szervezetek is közreműködnek, és több száz pedagógust szeretnének bevonni.
Az alapítvány "Egészséglelkesek az iskolában" programja immár a negyedik a sorban, amely a közösségen alapuló egészségfejlesztést célozza. Mint azt Béres József a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, ezúttal az egészségnevelésről áthelyezik a súlypontot az egészségfejlesztésre, és a pedagógusokat képezve szólíthatják meg az ifjúságot.
További információ: http://beh.hu
