A tudományos érdeklődés igen erőteljes a kávéfogyasztás molekuláris szintű hatásai iránt. Hatalmas a téma szakirodalma, a tanulmányok rendre olyan kérdésekre keresik a választ, hogy tényleg lehet-e túl sok kávét inni, vagy jót tesz-e a kávé az anyagcserének.
A Johns Hopkins Egyetem közegészségügyi karának kutatói legutóbb kifejezetten a kávé és a vese kapcsolatára összpontosítottak. Eredményeiket a Clinical Journal of the American Society of Nephrology című folyóiratban tették közzé.
A vesénk felelős a vérünk szűréséért, a salakanyagok és ásványi anyagok egészséges egyensúlyának fenntartásáért, a salakanyagok és a felesleges víz eltávolításáért. Azok a kórtípusok, amelyeknél a veseműködés nem normális, mint amilyen a krónikus vesebetegség (CKD) , jellemzően egészségtelen mennyiségű salakanyag, folyadék és elektrolit felhalmozódásával járnak. "A CKD egy progresszív betegség, amely növeli a szív- és érrendszeri rendellenességek kialakulásának esélyét, illetve a vesepótló kezelés (dialízis vagy transzplantáció) szükségességét és a korai halálozás kockázatát" - mondta Casey M. Rebholz , a tanulmány vezető szerzője, a Johns Hopkins docense a Technology Networksnek.
Több kávé, kevesebb vesebetegség?
Rebholz és munkatársai korábbi munkájukban azonosították a kávé és a vesebetegség kockázata közötti lehetséges kapcsolatot. "Korábban azt találtuk, hogy a nagyobb mennyiségű kávét fogyasztó egyéneknél alacsonyabb volt az újonnan kialakuló vesebetegség kockázata. Volt egy dózis-válasz kapcsolat, és a legerősebb fordított kapcsolatot azoknál figyeltük meg, akik naponta három vagy annál több csésze kávét fogyasztottak" - mondta a kutató.
Az új tanulmányban azonban már azonosítani akarták azokat a molekuláris mechanizmusokat, amelyek e nyilvánvaló összefüggés hátterében állnak. Ehhez metabolizmus-profilkészítéssel két különböző mintakohorszból - az Atherosclerosis Risk in Communities ( ARIC ) tanulmány 3811 megkérdezett résztvevőjéből és a Bogalusa Heart Study (BHS) 1043 résztvevőjéből - származó vér metabolitjait elemezték. (A vizsgálatok viszonylag széles körben voltak reprezentatívak az amerikai felnőtteket, különösen a fekete és fehér középkorúakat tekintve.) Az ARIC-mintából a résztvevők 56 százaléka vallotta magát napi kávéfogyasztónak, 32 százalékuk pedig állította, hogy naponta több mint két csészényit fogyaszt. A BHS-vizsgálatban 57 százalék, illetve 38 százalék volt ez az arány.
Ezek a CKD-vel összefüggő metabolitok
Az ARIC-vizsgálatban 41 metabolitot azonosítottak, amelyek kapcsolatban álltak a kávéfogyasztással. Kiderült, hogy 20 anyagcseretermék a BHS résztvevőinek vérmintáiban is kimutatható. Amikor az ARIC-mintát egy újabb elemzési réteggel egészítették ki - a CKD előfordulására összpontosítva -, az eredeti 20 közül három metabolit magasabb szintjét találták összefüggésbe hozhatónak a CKD-vel. Ez az O-metil-katechol-szulfát, a 3-metil-katechol-szulfát és a glikokén-dioxycholát.
Az O-metil-katechol-szulfát és a 3-metil-katechol-szulfát a CKD megnövekedett kockázatával járt együtt, ezért hozzájárulhatnak a kávéfogyasztás potenciálisan "káros" hatásaihoz. Ezek a vegyületek a feldolgozott élelmiszerekben használt tartósítószer, a benzoát metabolizmusában játszanak szerepet. Rebholz azonban rámutatott, hogy ezek az anyagok a dohányzással is összefüggésbe hozhatók.
A glikofenodeoxikolátot ezzel szemben a vese egészségére gyakorolt potenciálisan kedvező hatással hozták összefüggésbe. "Ez az anyag az epesav-anyagcserével kapcsolatos lipid, és részt vehet a lipid-, glükóz-, energia- és koleszterinszint szabályozásában" - mondta Rebholz, aki szerint az a következő lépés, hogy más populációkban is megismétlik a vizsgálatokat.
Bár ez a tanulmány egy kicsit mélyebbre ásott a kávéfogyasztás molekuláris hatásait illetően, de a megfigyeléses jellege miatt sem lehet ok-okozati összefüggéseket felállítani a kapott eredmények alapján. Ezért hiába is szeretnénk, ez a kutatás sem hozott perdöntő bizonyítékokat arról, hogy a kávéivás jó vagy rossz a veséknek. A szervezet egészére azonban - a korábbi tanulmányok alapján pozitív - a hatása.
Egy pár éve készített brit tanulmány (amely a BMJ orvosi folyóiratban jelent meg) 201 megfigyeléses és 17 intervenciós kutatás eredményeit összesítve megállapította, hogy a kávéfogyasztás általában biztonságosnak tűnik a szokásos fogyasztási szinteken belül. A különböző egészségi kockázatokra vonatkozó becslések szerint napi három-négy csésze kávé nagyobb valószínűséggel hat pozitívan az egészségre, mint negatívan.
