A sürgősségi osztályokra nehezedő terhek enyhítésére, a betegellátás biztonságának javítására és a betegek elégedettségének növelésére konkrét lépéseket javasolt a szakma a szaktárcának, amely el is fogadta ajánlásaikat - tájékoztatta a magyaridok.hu-t Bognár Zsolt, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke.
Bognár Zsolt a lapnak elmondta: javaslataikat az elmúlt években felszínre került problémák, illetve a sürgősségi betegellátó osztályok (SBO) körében még év elején indított felmérés alapján dolgozták ki. A munkacsoport egyik javaslata a triázsrendszer kötelezővé tétele. A terv az, hogy a jövő év januárjától már csak azon betegek után kapnák meg a sürgősségi osztályok a finanszírozást, amelyek ezt a rendszert működtetik, továbbá a betegek besorolását, a rajtuk ezek alapján elvégzett diagnosztikus és terápiás eljárásokat hiánytalanul jelentik az egészségbiztosítónak.
A diszpécserek speciálisan képzett, jó kommunikációs készségű, idegen nyelvet beszélő, alapvetően nem egészségügyi végzettségű, de a megfelelő szakirányú képzésben részesülő szakdolgozók lennének, akiknek az a feladatuk, hogy tartsák a betegekkel és a velük lévő hozzátartozókkal a kapcsolatot, megfelelően informálják őket és válaszoljanak a kérdéseikre.
Annak érdekében pedig, hogy a valódi sürgősségi esetekre több idő és figyelem jusson, csökkenjen a tumultus és növekedjen a betegelégedettség, az SBO-hoz integrálva kísérleti jelleggel úgynevezett akut alapellátási egységeket alakítanának ki.
Jelenleg a sürgősségi osztályokon megforduló betegek 35-40 százaléka nem igényel akut ellátást. Ezeket a pácienseket a jövőben - a triázsvizsgálatot követően - nem sürgősségi orvos fogja ellátni, hanem sürgősségi kórházi gyakorlattal rendelkező mentőtiszt, sürgősségi képzésen átesett és kórházi gyakorlattal rendelkező, főiskolát végzett kiterjesztett hatáskörű nővér vagy egy sürgősségi félévét teljesített rezidens.
