Csontritkulást okozhat a depresszió - derült ki egy brit kutatásból. Megállapították, hogy a változás kora előtt a nőknél a lelkiállapot összefüggésben van a csontok sűrűségével.
A brit kutatók megállapították, hogy a depressziós nőknek a 17, míg az egészséges lelkiállapotúaknak csupán a két százalékánál vékonyabbak a csontok a csípőben. Kiderítették azt is, hogy a depressziós nők immunrendszere túlságosan aktív, így túl sok olyan anyagot termel, amely gyulladást okoz - ez többek között a csonttömeg csökkenéséhez vezethet.
A kutatók 89 depressziós és 44 egészséges lelkiállapotú, 21 és 45 év közötti nőt vizsgáltak. A csontritkulás az ötven év felettiek körében minden második nőnél, és a férfiak húsz százalékánál diagnosztizálható.
A csonttömeg a csúcsértékét fiatal korban éri el, azután folyamatosan csökken; a folyamat a változókor elérése után felgyorsul. "A csontritkulás csöndes járvány, nagyon gyakran csak akkor diagnosztizálják, amikor már csonttörést okoz. Most azonban már tudjuk, hogy a depresszió afféle vörös fényként funkcionál" - hangsúlyozta a kutatást vezető Richard Nakamura.
Az egyéb rizikófaktorokat - a kálcium- és alkoholfogyasztást, valamint a fogamzásgátló szereket - illetően nem volt különbség a vizsgált nők között. Most az is kiderült, hogy nem a depresszió elleni gyógyszer növeli a csontritkulás veszélyét, ahogy azt korábban hitték, hanem maga a betegség.
