Milyen jogi feltételei vannak az otthonápolásnak?
Az otthoni szakápolás a jogszabályi definíció alapján a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosa rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység - olvasható az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) honlapján. Az otthoni szakápolás célja, hogy a beteg kényelmes otthoni környezetben, személyre szabottan, humánus és szakszerű ápolásban részesüljön. Ezzel az ellátási formával a kórházi kezelések száma csökkenthető, illetve időtartama lerövidíthető, de az gondozó családtagokról is nagy terhet vehetnek le a szakemberek.
Az otthoni szakápolás abban az esetben vehető igénybe, ha a beteg egészségi állapota - orvosi végzettséghez nem kötött - komplex kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokból összeállított kezeléssel. Ezek az ellátások bizonyos esetekben és a megfelelő nyomtatványokon való elrendelés után térítésmentesen is igénybe vehetők. Ez az ápolási forma nem vehető igénybe akkor, ha a beteg az idős kora miatt nem tud magáról gondoskodni.
A szakápolási szolgáltatások a finanszírozási szerződésekben rögzített mértékig területi ellátási kötelezettséggel működnek, a hozzájuk beérkező kéréseknek kötelesek eleget tenni. Az otthoni szakápolást elrendelheti a háziorvos vagy a kezelő szakorvos is, ha szerződése van az otthoni szakápolást nyújtó szolgáltatóval.
Milyen ellátásokat vehetünk igénybe?
Az otthonápolási szolgáltatók működhetnek nem területi formában is, hasonlóan egy területi kötelezettségen kívüli családorvosi szolgálathoz vagy egy magánrendelőhöz. Lehetnek egyházi, alapítványi vagy egyesületi tulajdonban is.
Az otthoni szakápolás keretében bizonyos speciális ellátási formák vehetőek igénybe: többek között a szondán át való táplálás vagy annak megtanítása, katéterezés vagy a hólyagöblítéshez kapcsolódó ápolás, az intravénás folyadék- és elektrolitpótláshoz, gyógyszerezéshez kapcsolódó ápolás, a műtéti sebek ellátása, a sztomaterápia, a fekélyek ápolása, a gyógytorna vagy a beszédterápia. Az ellátások részletes felsorolása az OEP honlapján megtalálható, de természetesen a háziorvos vagy a szakorvos is adhat erről felvilágosítást, vagy a szolgáltató is közölheti, mit "vállal" és mit nem.
Az otthoni szakápolás tulajdonképpen egy "házi vizit", mely a szabályozás szerint napi egyszeri, maximum három órás "látogatást" jelent. A szakápolónak és az otthoni gondozónak éppen ezért fontos lehet a szoros szakmai kapcsolat kialakítása, a beteg állapotának folyamatos követése, hogy mindketten tisztában legyenek a javulásokkal vagy romlásokkal. A kommunikáció ezért kiemelt jelentőségű!
Nem szakápolói gondozók és önkéntesek
Természetesen, bizonyos esetekben nemcsak szakápolóra lehet szükség: a családnak nagy segítséget jelenthet egy házhoz járó gondozó, ápoló vagy éppen egy lelkes, ismerős önkéntes. Ez különösen akkor lehet fontos, ha a családtagok dolgoznak és nem tudják máshogy megoldani az otthon lévő beteg folyamatos felügyeletét. A gondozó vagy az önkéntes a legkisebb feladatoktól (bevásárlás, gyógyszerkiváltás vagy beszélgetés) egészen a legnagyobbakig (betegellátás, ételkészítés, takarítás) szinte mindent elvégezhet. Ez minden esetben személyes megbeszélést, egyeztetés tárgya.
