A célok között szerepel, hogy 2025-ig 150 millióval csökkentsék az éhező emberek számát, és 2030-ig megállítsák mindenütt az erdőirtást és az illegális halászatot. Ezen kívül a kidobott, de még felhasználható élelmiszerek mennyiségének 50 százalékos csökkentésére is törekednek. A mezőgazdaságban pedig az üvegházhatást okozó - főleg szarvasmarhák és juhok által kibocsátott - metánmennyiség 2020-as szintjéhez viszonyított 25 százalékos csökkenés szerepel 2030-as célként.
Dirk Messner, a német környezetvédelmi hatóság vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az üvegházhatású gázok 16 százaléka metán, amely csaknem 30-szor nagyobb hatással van a felmelegedésre, mint az utóbbi évtizedekben legnagyobb bűnösnek kikiáltott széndioxid.
Az ENSZ adatai szerint 2022-ben világszerte mintegy 735 millió ember számított alultápláltnak, hozzávetőleg 3,1 milliárd embernek pedig nem jutott egészséges táplálék.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) viszont arra figyelmeztetett, hogy a klímacsúcson hangoztatott vállalások, így például a megújuló energiaforrások megháromszorozása, vagy a metánkibocsátás elleni fellépés, önmagukban nem lesznek elegendők arra, hogy a globális felmelegedés szintjét legfeljebb 1,5 Celsius-fokon tartsák.
Eddig 130 ország egyezett bele abba, hogy megháromszorozza a megújuló energiaforrások használatát, és megduplázza az energiahatékonysági fejlesztésekre tett erőfeszítéseit. Ezen felül ötven olaj-, illetve földgáztermelő ország megállapodott meg abban, hogy mérséklik a metánkibocsátást, és 2030-ig megszüntetik az úgynevezett fáklyázás gyakorlatát, helyette összegyűjtik a kitermelés melléktermékeként keletkező gázokat.
Az IEA elemzése szerint amennyiben minden ország teljesíti vállalásait, úgy az négymilliárd tonna széndioxidnak megfelelő mértékben csökkentené a károsanyag-kibocsátást 2030-ig. Ez nagyjából harmada a szükséges mennyiségnek, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokra, azaz a párizsi megállapodásban kitűzött célértékre korlátozzák.
