Az érrendszer három fő csoportba osztható. A verőerek az oxigéndús vért szállítják a szív felől a periféria felé, míg a kapillárisokban az oxigénben gazdag vér cserélődik ki a szövetek elhasznált vérével; és végül a vénák szállítják vissza a széndioxiddal feldúsult vért a szívbe. Ez utóbbit ismerjük meg részletesebben is!
A vénás rendszer felosztása
A vénás rendszer mélyvénákból, felületes vénákból és ún. perforans (összekötő) vénákból áll. Azért, hogy az artériákba tudjon áramolni a vér-méghozzá igen nagy nyomással-a vénákban levő billentyűk felelősek, tehát a vénás billentyűk szerepe alapvető az ép vénás keringés fenntartásában. A billentyűrendszer a szív felé, illetve a perforans vénákban a felszíni erekből a mélyvénás rendszer felé irányítja a vért.
Munkamegosztás
A vér 90 százalékát a mélyvénák szállítják, a maradék 10 százalékot a felszínes vénák, a két rendszer közötti perforans vénarendszeren keresztül pedig a felszínes vénákból a mély vénákba jut a vér.
Más történik azonban vízszintes, illetve függőleges testhelyzetben: míg vízszintes esetén a folyamatos áramlást a bal kamra szisztolés munkája mellett a jobb pitvar nyomásváltozásával járó szívó hatás, illetve a neurohumorális szabályozás is befolyásolja, addig függőleges helyzetben egész más feladatok és "kihívások" jelentkeznek a vénákban - többek között ez a kihívás terheli meg a szervezetet és alakul ki a visszeresség. Ez utóbbi probléma a felegyenesedés miatti hátrányok közé sorolható.
Álló helyzetben
Ha állunk, a láb artériáiban megnő a nyomás, ezt nem tudja a szervezet máshogy kompenzálni, mint a vénabillentyűk gyors záródásával. Ilyenkor a vénás rendszer elkezd telítődni a kapillárisok felől áramló vérrel, a vénák kitágulnak, megduzzadnak (vénás pangás lép fel), mindeközben a jobb szívfél telődése is csökken.
Ilyen helyzetben a keringést nagyban elősegíti a mozgás, hiszen a nyomás segítségével kompenzálódik, és a lábizmok összehúzódása a vénákat összenyomja, a vér pedig a térdhajlati vénába terelődik. Az összekötő vénák billentyűi záródnak, ennek köszönhető, hogy a vér nem tud visszaáramolni.
Hiba a rendszerben
A vénás "szelepek" meghibásodásával azonban borul minden: attól függően, hogy hol lépett fel diszfunkció, más-más áramlási helyzetek alakulnak ki, más a mély vénákban, a felszínes vénákban és a perforans vénákban is. Egy közös azonban bennük: a meghibásodás hatására a vénás nyomás megnő és szöveti károsodásokkal kell számolni. Ilyenkor beszélünk a krónikus vénás elégtelenség (KVE) tünetegyüttesről.
