A három szakmai szervezet azt kéri a kormánytól, hogy mihamarabb biztosítsa a kórházak lejárt tartozásának fedezését, illetve mielőbb történjen meg az adósságok teljes rendezése. Rásky László, az OSZ főtitkára elmondta, hogy tavaly év végén a kormány az egészségügyi intézményrendszer mintegy 130 milliárd forintos tartozásából 90 milliárd forintot rendezett. Januárban azonban már újra 83 milliárd volt a kórházak adósságállománya, februárban pedig már átlépte a 100 milliárd forintot. Úgy fogalmazott, hogy az eddigi talán legnagyobb összegű konszolidáció ellenére, ma „rosszabb a helyzet, mint volt”. Az egészségügyi kormányzat többször ígéretet tett az adósság rendezésére, ez a mai napig nem történt meg - emelte ki.
Tóth Zsolt, a MediKlaszter főtitkára a tagjaik körében végzett felmérésre hivatkozva azt mondta, hogy a beszállítók többsége a lejárt kintlévősége feléhez sem jutott hozzá. Ugyanakkor a szállítóknak határidőre teljesíteniük kell a szerződésben vállaltakat, valamint a jogszabályi kötelezettségeket, egyebek között az áfa befizetését. Tóth szerint a beszállító cégek helyzete kritikus, a vállalkozások napról napra élnek. Az ágazatban a kis- és középvállalkozói szektor bevétel híján csődbe mehet, elbocsátásokra kényszerülhet, vagy leállíthatja a beszállításokat. Mint mondta, valamennyi tagszervezetre jellemző a megszorítás, a többi között az innovációk leállítása.
Rádai Tamás, az ETOSZ igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kórházi eladósódás hatásai már megjelennek az ellátásban is. Mint mondta, egyre gyakrabban fordul elő, hogy ideiglenesen be kell szüntetni egy-egy kórházi osztály működését, a felfüggesztések 10-15 százaléka pedig eszközellátási zavar miatt történik. Kifogásolta, hogy az állam elvárja a beszállítóktól, hogy előre fizessék be az áfát, ugyanakkor bizonytalan, hogy a vételárat mikor kapják meg a vállalkozások. Hozzátette, az államnak is jó példát kell mutatnia a szerződések betartását illetően.
Rásky László bejelentette azt is, hogy az orvostechnikai beszállítókat képviselő szakmai szervezetek az Állami Számvevőszékhez fordulnak, mert a beszállító cégek tapasztalatai alapján az intézmények sok esetében nem rendezik a késedelmi kamatokat, amelyekről a vállalkozások hivatalosan értesítik őket. Ez pedig jogszabálysértő gyakorlat.
Borítókép: Getty Images
