7 ok, amiért több spárgát kellene fogyasztanod – segíti az immunrendszert, csökkenti a vércukrot

A spárga nyersen vagy főzve is fogyasztható, és és számos előnyös hatással bír a szervezet működésére.

A spárga (Asparagus officinalis) a liliomfélék családjába tartozik. Egy olyan tápanyagokban gazdag zöldség, amely nemcsak ízletes, de jelentős egészségügyi előnyöket is kínál szervezetünk számára. Az ókortól kezdve használják gyógyászati célokra, napjainkban pedig egyre népszerűbb a tudatos táplálkozást követők körében. A spárga zöld, fehér vagy lila színű változatban is elérhető, és mindegyik fajta gazdag antioxidánsokban, vitaminokban, valamint rostokban.

A spárgát nyersen is fogyaszthatod. Ennek ellenére a főzés segíthet növelni az antioxidánsok és tápanyagok mennyiségét, amelyeket a spárga fogyasztásából nyersz. Lássuk, miért érdemes beépíteni ezt a zöldséget mindennapi étrendünkbe.

Emésztőrendszeri előnyök

A spárga magas rosttartalmának köszönhetően jótékony hatással van az emésztésre. A benne található oldható és oldhatatlan rostok elősegítik a bélmozgást, megelőzik a székrekedést, valamint hozzájárulnak a bélflóra egyensúlyának fenntartásához. Az élelmi rost elengedhetetlen a jó emésztéshez. A spárga emellett természetes prebiotikumként működik: az inulin nevű rostfajta táplálja a jótékony baktériumokat, például a bifidobaktériumokat.

Sok tápanyag és vitamin, kevés kalória

A spárga alacsony kalóriatartalmú, de lenyűgöző tápanyagprofillal büszkélkedhet. Rendkívül gazdag folsavban (B9-vitamin). Emellett jelentős mennyiségű A-, C-, E- és K-vitamint is tartalmaz, melyek hozzájárulnak az immunrendszer erősítéséhez, a bőr egészségéhez, a csontok megfelelő működéséhez és a véralvadáshoz.

Fél csésze, nagyjából 90 gramm spárga tápanyagtartalma:

  • kalória: 20
  • fehérje: 2,2 g
  • zsír: 0,2 g
  • rost: 1,8 g
  • C-vitamin: a napi ajánlott bevitel 12 százaléka
  • A-vitamin: a napi ajánlott bevitel 18 százaléka
  • K-vitamin: a napi ajánlott bevitel 57 százaléka
  • folsav: a napi ajánlott bevitel 34 százaléka
  • kálium: a napi ajánlott bevitel 6 százaléka
  • foszfor: a napi ajánlott bevitel 5 százaléka
  • E-vitamin: a napi ajánlott bevitel 7 százaléka
spárga, spárgafogyasztás egészségügyi előnyei
A spárga olyan tápanyagokban gazdag zöldség, amely nemcsak ízletes, de jelentős egészségügyi előnyöket is kínál. Fotó: Getty Images

Vízhajtó hatás

A spárga természetes vízhajtó, vagyis elősegíti a felesleges víz és nátrium kiürülését a szervezetből. E tulajdonságának köszönhetően hasznos lehet ödéma, magas vérnyomás vagy húgyúti problémák esetén. A benne található aszparagin nevű aminosav fokozza a vizeletképződést, ami elősegíti a méregtelenítést is.

Antioxidáns hatás

A spárgában található antioxidánsok – például glutation, flavonoidok és polifenolok – segítenek a szervezetben zajló oxidatív stressz csökkentésében. Az antioxidánsok olyan vegyületek, amelyek segítenek megvédeni a sejteket a szabad gyökök és az oxidatív stressz káros hatásaitól.  Az oxidatív stressz hozzájárul az öregedéshez, a krónikus gyulladásokhoz és számos betegséghez, így a rák kialakulásához is.

Különösen magas a spárga flavonoid-, kvercetin-, izoramnetin- és a kaempferoltartalma. Az antocianinok beviteléről kimutatták, hogy pozitív hatással van a szív egészségére, beleértve a szívbetegségek kockázatának csökkentését is.

Támogathatja az immunitást

Az immunrendszer felismeri és leküzdi a káros anyagokat és sejteket. A kutatások kimutatták, hogy a spárgakivonatok különböző módokon segíthetnek az immunitás fokozásában, például javíthatják a fehérvérsejtek aktivitását és az antitestek termelését.

A tanulmányok arra utalnak, hogy a spárgaszárak olyan baktériumellenes tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyek segíthetnek bizonyos fertőzések elleni védelemben. Például a kutatások kimutatták, hogy a spárgamaradványokból készült étkezési célra használt fóliák jó antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkeznek az Escherichia coli és a Staphylococcus aureus baktériumokkal szemben.

Szív- és érrendszeri egészség

A spárgában található folsav, kálium és antioxidánsok előnyösen hatnak a szív egészségére. A kálium segít a vérnyomás szabályozásában, míg a folsav csökkenti a homociszteinszintet, amely magas érték esetén növelheti a szívbetegségek kockázatát.

Kutatások kimutatták, hogy a spárga segíthet csökkenteni a koleszterinszintet azáltal, hogy javítja az epesavak kötőképességét az emésztés során. Valójában úgy tűnik, hogy a spárga lényegesen nagyobb epesavkötő képességgel rendelkezik, mint más friss zöldségek, például a padlizsán, a mungóbab, a sárgarépa és a brokkoli.

Bizonyos állatkísérletek azt is kimutatták, hogy a spárga segíthet szabályozni a lipidanyagcserét, csökkenteni a koleszterinszintet, csökkenteni a vérnyomást és elősegíti a fogyást.

Segíthet csökkenteni a vércukorszintet

Allatkísérletek szerint a spárgakivonat segít csökkenteni a vércukorszintet cukorbeteg patkányoknál azáltal, hogy csökkenti a glükózt, a koleszterint és az oxidatív károsodást, miközben növeli az antioxidánsok aktivitását. Azonban további kutatásokra van szükség annak meghatározásához, hogy a spárgában található mely anyagok felelősek ezekért a pozitív hatásokért, különösen az emberi szervezet szempontjából.

A spárga rendszeres fogyasztása számos pozitív hatással van a szervezetre. Támogatja az emésztést, erősíti az immunrendszert, hozzájárul a szív- és érrendszer egészségéhez, miközben alacsony kalóriatartalma révén ideális része lehet egy egészségtudatos étrendnek. Fontos azonban a mértékletesség: túlzott fogyasztása – különösen nyersen – puffadást vagy vizeletszag-változást okozhat. Ezzel együtt a spárga értékes zöldség, amely helyet érdemel a kiegyensúlyozott étrendben.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

folyadékpótlás
Életkorod alapján ennyi vizet kell innod naponta – Íme a teljes táblázat
vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez segít meggyógyulni magyar kutatók szerint – Mutatjuk, min kell változtatni
Heti három alkalom már csökkenti a vérnyomást: ez a mozgásforma az egyik leghatékonyabb
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +12 °C
Minimum: +6 °C

Folytatódik a túlnyomóan borult, párás, helyenként ködös idő, csupán az északkeleti országrészben lehetnek a nap első felében átmeneti vékonyodások, esetleg szakadozások a felhőzetben. A csapadékzóna délelőtt kelet felé elhagyja hazánkat, majd átmeneti szünetet követően délnyugat felől újabb csapadékhullám érkezik: délután, este ismét egyre többfelé elered az eső, és ekkortól már nagyobb területen valószínű kiadós mennyiségű csapadék. A légmozgás eleinte gyenge vagy mérsékelt lesz, majd délutánra, estére egyre nagyobb területen déliesre fordul, és több helyen megélénkül a szél.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 11 és 17 fok között alakul, de az Északi-középhegység tágabb térségében 5 és 10 fok közötti csúcsértékekre van kilátás. A maximum nagy területen az esti órákban állhat be, mivel fokozatosan enyhül az idő!Késő este nagyrészt 9 és 16 fok közötti értékeket mérhetünk, de északkeleten még hidegebb lehet. Az enyhülő időben melegfronti jellegű hatás érvényesül ma.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!
kvíz
Édeset, sósat vagy savanyút kívánsz? 6 kérdésből kiderül, mit üzen a tested A csoki, a chips vagy a savanyúság után sóvárogsz? Emögött nemcsak megszokás vagy stressz állhat, bizonyos esetekben tápanyaghiány, hormonális változások vagy életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak.