Étkezések után vércukorszintünket az elfogyasztott ételek szénhidráttartalma és azok felszívódása befolyásolja. Ha étrendünk csak szénhidrátot tartalmaz, gyorsan történik a felszívódás és az emésztés, ha a szénhidrát mellett zsírok, fehérjék és élelmi rostok is kerülnek az ételünkbe, a folyamat lassabban megy végbe, és a vércukorszintünk sem emelkedik túl magasra. A leggyorsabb és legmagasabb vércukorszint emelkedést a glükóz (szőlőcukor) okozza, valamint a különböző keményítőtartalmú élelmiszerek, így például a burgonya.
Mire jó a glikémiás index?
A glikémiás index (GI) egy 0-tól 100-ig terjedő skála, mely megmutatja az egyes élelmiszerek vércukorszintre gyakorolt hatását. Ez alapján beszélhetünk alacsony (40 alatt), közepes (41-60) és magas (61 felett) glikémiás indexről. A 100-as értéket a glükóz kapta.
Miért kell a vércukorra figyelnünk?
A vércukorszint ingadozása – akár érezzük ennek tüneteit, akár nem – mindegyik szervezetet igénybe veszi. Ha megemelkedik a vércukorszintünk, a hasnyálmirigy több inzulint termel. Ha ez a folyamat hosszú távon fennáll, akkor magas vérnyomás , magas trigliceridszint, magas koleszterinszint alakulhat ki, a további szív- és érrendszeri problémákról, vagy akár a cukorbetegségről már nem is beszélve. Ha étkezés után úgy érezzük, hogy a legszívesebben aludnánk egy jót, legyünk résen! Ez ugyanis a legtöbb esetben éppen a hirtelen megugrott vércukorszint visszaesésének következménye.
Ahány elkészítési mód, annyi glikémiás index
Ha szeretnénk elkerülni vércukorszintünk ingadozását, részesítsük előnyben az alacsony és közepes glikémiás indexű élelmiszereket. Az alapanyagokon túl azonban azok elkészítési módjára is figyelnünk kell. Ahogyan nő ugyanis a feldolgozás mértéke, annál inkább megemelheti ugyanaz az élelmiszer a vércukorszintünket. A burgonya kitűnően példázza ezt. Míg sütve 95-ös, főzve 85-ös a glikémiás indexe, addig héjában főzve már csak 65-ös értéket produkál. De nem csak a glikémiás indexe alacsonyabb, így elkészítve sokkal ízletesebb is, és tápanyagainak nagy részét is sikerül megőriznie. Nem kell lemondanunk kedvenc burgonyás ételeinkről, csak meg kell tanulni másképpen, egészségesebben elkészíteni. Mondjuk így!
Sült burgonya
A burgonyát alaposan megmossuk, és héjastól sós vízben puhára főzzük. Amikor elkészült, kisebb darabokra vágjuk, majd tepsibe tesszük, sózzuk, borsozzuk, és szűz olívaolajjal meglocsoljuk. A tepsit 180 °C-os sütőbe (légkeveréses sütőben 165 °C) toljuk, és addig sütjük, amíg szép aranybarna nem lesz.
Burgonyapüré
Burgonyasaláta
Kb. 1 kiló burgonyát alaposan megmosunk, majd héjastól sós vízben megfőzünk. Amikor megpuhult, egy kicsit hűlni hagyjuk, majd vékony szeletekre vágjuk. Az öntethez 3 evőkanál fehérborecetet 2 kiskanál újhagymát karikákra szeletelünk, majd az öntettel együtt a burgonyához adjuk, és lazán összeforgatjuk. Sóval, borssal ízesítjük, majd a hűtőbe tesszük, hogy az ízek jól összeérjenek.
Magazinajánló:
Keressék az Ízek és Érzések magazin aktuális lapszámát!
A tartalomból: Inzulinrezisztencia: mintaétrend és alapszabályok • Ételek alacsony glikémiás értékkel • Süssünk cukor nélkül! • Levendula-és rózsaszüret • Befőzés: házi málnaecet és -szörp • Vércukor: tartsuk egyensúlyban! • Különleges receptek zöldfűszerekkel • Pollenallergiás? Így étkezzen! • Ha inzulinrezisztencia a meddőség oka • Gyerekzsúrra készülünk
