Ismerjük meg!
Az egyik legismertebb konyhakerti fűszernövény az ernyősvirágzatúak családjába tartozó kapor (Anethum graveolens L.). Egyéves növény, 1-1,5 méter magasra növő, kissé fás szárán szórt állású vékony levelek találhatók. Apró sárga virágai, 2-4 mm nagyságú sötétbarna magjai vannak. A mediterrán vidékeken őshonos, a Földközi tenger környékén vadon is előfordul. Ma már szinte minden földrészen ismert, kedvelt, termesztett fűszernövény, már csak azért is, mert igénytelen, rövid tenyészidejű, elő- és utóvetésként is vethető, ugyanakkor zöld levele és termése egyaránt sokféleképpen hasznosítható. Magyarországon több fajtáját is termesztik, például a "Szentesi", a "Mamut" és a "Budakalászi" változata is elterjedt. Dél-Európában ismert kétéves, sőt, évelő változata is.
Miért jó?
Fűszernövény, sőt önálló ételek alapanyaga, jó hatású gyógynövény, a gyógyszeripar és a kozmetikai ipar is felhasználja. A sokoldalúságának alapja a benne lévő többféle olaj: a kapor termése és a többi része is tartalmaz illóolajakat, így karvont, limonont, dillapiolt.
Ezek adják aromáját is, de más jótékony hatással is bírnak: könnyítik az emésztést, segítenek a bélgázok esetén, csillapítják a gyomorfájást. A kapor görcsoldó hatását évszázadok óta ismerik, és alkalmazzák alhasi görcsök, menstruációs fájdalmak ellen. Szoptatós kismamáknak tejserkentő volta miatt ajánlják, és étvágyfokozó szerként is alkalmazzák. Nemcsak a természetgyógyászok ismerik, hanem a gyógyszervegyészek is: hajtását és termését egyaránt felhasználják. Levele az illata és kellemes íze miatt frissen és szárítva is világszerte kedvelt fűszer, használják húsok, főzelékek, sütemények ízesítésére egyaránt. Arra is már évszázadok óta rájöttek a háziasszonyok, hogy tartósító hatása is van, így a savanyúságok, például az uborka eltevésénél nélkülözhetetlennek tartották. (Nem véletlenül lett népies egyik neve "uborkafű"!) Magjából emésztéskönnyítő, nyugtató teát vagy fűszeres bort főzhetünk, és ha a főzetét a fürdővízhez öntjük, ülőfürdőként altesti fájdalmakat enyhíthetünk vele.
Hogyan fogyasszuk?
A frissen szedett kaporlevél a legaromásabb, de jól megőrzi illat- és ízanyagait szárítva és tartósítva is. Télire legegyszerűbb fagyasztva vagy szárítva eltenni, emellett ismert módja a tartósításának borecettel leönteni, nyersen dunsztolni, vagy rétegenként sózva üvegekbe zárni is. Mézbe is tehetünk télire belőle, ez a megoldás édes tésztákhoz, süteményekhez a legjobb.
Tippek-tanácsok
Balkonládákban, cserépben is nevelhető, a hobbikertészek pedig akár más, alacsonyabbra növő vetemények ágyásaiba is elvethetik. Levelét a legjobb akkor leszedni, mielőtt még szárba szökkenne. Jó tudni, hogy főzéskor a friss kaporleveleket csak legutoljára, közvetlenül az étel elkészülte előtt ajánlott hozzátenni az ételhez, így marad meg a leggazdagabb aromája. Nem kell sok belőle, mivel nagyobb mennyiségben alkalmazva kesernyéssé teheti az ételt. Tenyérnyi virágzata mutatós, így szárazvirág csokrok részeként is használják.
Érdekességek
Az ókori rómaiak nagy becsben tartották a kaprot, az olaját erőt adónak hitték. Így a katonák illetve a gladiátorok kaporolajjal kenték be a testüket a küzdelem előtt. A Római Birodalom terjeszkedésével együtt terjedt el a hódítók által kedvelt más fűszerekkel együtt a kapor is Európa nyugati részén. Később is maradtak hiedelmek a kapor körül, így például a középkor évszázadaiban sötét erők, például a boszorkányok ártalmai, "szemmel verése" ellen bevethető, csodás erejű növényként ismerték. Mai népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy 2010-ben a kerti kapor nyerte el az Év Növénye címet a Nemzetközi Füvészek Szövetségétől.
