A termést helyenként, főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegyében az áprilisi fagykárok csökkentették, de nem kedvezett a termelőknek a hűvös tavasz sem, amely hátráltatta a méhek munkáját, így a fák megtermékenyülése néhol hiányos maradt. Országos szinten a termés alakulása fajtától és térségtől függően ezért változatos, de összességében az átlagosnál jobb, mivel a kiesés kisebb, mint az előző években.
A mennyiség alakulása még függ az érési időszakban lehulló csapadéktól, ám a mostani előrejelzés alapján a NAK és a FruitVeb 12 ezer tonnás, vagy azt kissé meghaladó termésre számít. Magyarországon a jobb években általában 10-15 ezer tonna cseresznye terem. Mennyiségi gondok tehát nem lesznek, de az apró gyümölcsméret okozhat értékesítési gondokat a közlemény szerint, az esős idő miatt pedig a gyümölcsök kirepedésétől is tartani kell. Az export várhatóan a korábbi évek szintjén, vagyis ezer tonna körül alakulhat, és elsősorban a környező országokba, valamint a Baltikumba irányul. Az import ennek kétszerese-háromszorosa, jórészt Törökországból érkezik, többnyire a belföldi idénnyel egy időben - tették hozzá.
A behozatal alapján volna lehetőség a termesztés fejlesztésében, de ehhez szükség volna tőkére és jól képzett termelésirányítókra - hívták fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a többi feltétel adott, hiszen a fajtainnováció világviszonylatban is elismert, a magyar nemesítésű fajták népszerűek, a termesztéstechnológia és művelési rendszer világszínvonalú Magyarországon.
