Szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez nélkülözhetetlen a D-vitamin, vagyis a kalciferol. (Amit ugyan vitaminnak nevezünk, de valójában hormon.) Két típusa van: a D2- és a D3-vitamin. Előbbi növényi eredetű elővitaminból jön létre UV-B sugárzás hatására, de mivel számos növényféle is tartalmazza, így kis mennyiségben növényi eredetű táplálékokkal is bevihetjük szervezetünkbe. A D3-vitamin napfény hatására egy koleszterin alapú vegyületből, a 7-dehidrokoleszterinből termelődik a bőrünkben, de állati eredetű táplálékok fogyasztásával is bevihetjük szervezetünkbe. D-vitaminban gazdag például a máj, a tojás, vagy a különféle tejtermékek. Ám az elsődleges - és a legtermészetesebb - D-vitamin-forrás a napfény.
Miért nélkülözhetetlen?
A D-vitaminnak számos pozitív egészségügyi hatása van. Elősegíti, hogy a csontok erősségét és sűrűségét biztosító kalcium és foszfor felszívódhasson a belekből, és beépülhessen csontjainkba. Ezzel hozzájárul vázrendszerünk és fogaink egészséges fejlődéséhez, a csontritkulás megelőzéséhez. Hiányában csontjaink deformálódnak, elveszítik rugalmasságukat, könnyebben törnek és nehezebben forrnak össze.
Emellett fontos szerepe van hormonháztartásunk és vérnyomásunk szabályozásában, az izomműködés zavartalan működésében - hiányában izomgörcsök léphetnek fel -, és hozzájárul immunrendszerünk kiegyensúlyozott és hatékony működéséhez is. Hiánya számos súlyos betegség kialakulásának kockázatát növeli, a daganatos megbetegedésektől kezdve a szívelégtelenségen át a cukorbetegségig, érelmeszesedésig , vagy a policisztás ovárium szindrómáig.
Fókuszban az immunvédelem
Immunrendszerünk szervezetünk védőbástyája: segítségével hatékonyan küzdhetjük le a különféle kórokozók - baktériumok, vírusok, gombák, paraziták - kiváltotta megbetegedéseket, és védelmet nyújt a szervezeten belül létrejövő rosszindulatú elváltozások okozta hatásoktól is. Hogy ez a védőmechanizmus hatékonyan és megbízhatóan működhessen, megfelelő mennyiségű D-vitaminra van szükség. Ez ugyanis a veleszületett (öröklött) és adaptív (szerzett) immunitás részeként fellépő immunválaszokat is képes befolyásolni.
Abban az esetben, ha D-vitamin-hiányban szenvedünk, vagyis szervezetünk D-vitamin-szintje tartósan alacsony, akkor a kórokozókkal szembeni sejtes immunvédelemben kulcsszerepet játszó T-sejtek (vagy T-limfociták, amelyek a veleszületett immunrendszer részei) nem aktiválódnak. Mivel ezeknek az a feladatuk, hogy felkutassák és elpusztítsák a rosszindulatú betolakodókat, hiányukban gyengül az immunvédelem. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az autoimmunitásra genetikailag hajlamos emberek fogékonyabbak lesznek a különféle fertőzésekre, a kialakuló fertőzéseket pedig nehezebben tudják leküzdeni, mintha a T-sejtek aktívan működnének. A D-vitamin-szint és a T-sejtek aktivitása közötti szoros összefüggésre egyébként egy dán kutatócsoport világított rá Carsten Geisler immunológus-kutató vezetésével.
Ahogy az a Journal of Investigative Medicine oldalán publikált tanulmányból kiderül , egyre több bizonyíték mutat arra, hogy szoros kapcsolat áll fenn a D-vitamin-hiány és az egyes autoimmun betegségek, mint például a szklerózis multiplex, a reumatoid artritisz, a cukorbetegség, vagy a gyulladásos bélbetegségek között. Azt is kimutatták, hogy a szignifikánsan alacsony D-vitamin-szint elősegíti a már meglévő autoimmun betegségek súlyosbodását. Több autoimmun betegség esetében viszont - például a lupusznál - pótlásával javulás érhető el a betegek állapotában.
Mennyi D-vitaminra van szükségünk?
Ahhoz, hogy természetes úton megfelelő mennyiségű D-vitaminhoz juthassunk, évszaktól függően naponta legalább 15-30 percig ajánlott a napon tartózkodni. Mivel ez késő ősszel, télen és kora tavasszal nehezen oldható meg, ezekben az időszakokban fokozottan ügyelni kell a D-vitamin pótlására. Gyermekek számára a napi javasolt mennyiség 600-1000 nemzetközi egység, felnőttek számára pedig 1500-2000 NE, de vannak olyan állapotok, amikor ennél többre lehet szükség: például az életkor előrehaladtával, vagy jelentős túlsúly esetén.
