A gyomorégés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amelyet szinte mindenki megtapasztal néhányszor az élete során. A kellemetlen tünetet az okozza, hogy a gyomor savas tartalma visszaáramlik a nyelőcsőbe, és ott kikezdi az érzékeny nyálkahártyát. A háttérben jellemzően étkezési hibákat kell keresni, de nem csak táplálkozásunk terén lehetnek olyan káros szokásaink, amelyek hajlamosíthatnak a rendszeresen visszatérő gyomorégésre.
A dohányzás állandó gyomorégéshez vezethet
A dohányosok csoportja különösen veszélyeztetettnek számít, ha gyomorégésről van szó. A cigarettában lévő nikotin ugyanis gyengíti a gyomor záróizmának feszességét, ennek következtében pedig könnyebben visszajut a nyelőcsőbe a maró hatású gyomorsav. Az állandó gyomorégés és a reflux ezért igen gyakori probléma a cigarettázók körében.
Az alkohol és a kávé is a gyomorszáj ellensége
Az alkohol – különösen akkor, ha túlzásba viszik – szintén a gyakori gyomorégés, illetve a reflux egyik fő kiváltó oka lehet. Ennek több magyarázata is van. Egyrészt az alkoholos italok – magas cukortartalmunk vagy szénsavasságuk miatt – fokozhatják a gyomorsav-termelődést. Másrészt ezek az italok nemcsak gátlásainkon lazítanak, hanem gyomorszáj záróizmán is, ennek köszönhetően pedig egyenes út nyílik a nyelőcsőig a visszaáramló gyomorsav előtt. Harmadrészt pedig ittas állapotban nehezebb önkontrollt gyakorolni – ez hozzájárulhat ahhoz, hogy megszegjük diétás fogadalmainkat és behabzsoljunk olyan ételeket, amelyek szintén fokozzák a gyomorégést.
A sört egyébként kifejezetten gyomorégést okozó italként tartják számon. De hasonló hatást érhetnek el a cukros, szénsavas és koffeines italok – mint a kávé vagy az erős tea – is, főleg akkor, ha éhgyomorra isszuk ezeket.
Egészségtelen étkezés = túlsúly és gyomorégés
A gyomorégés tekintetében legkárosabb étkezési szokások egyike a túlevés. A szükségesnél nagyobb mennyiségű élelmiszer elfogyasztásának hatására a gyomor kitágul, amely növeli a gyomorzáró izom meglazulásának, és ezzel együtt a gyomorsav visszafolyásának kockázatát. A gyorsan, szinte rágás nélkül elfogyasztott étel a gyomorsav túltermelését eredményezheti, így elősegítheti a kellemetlen, maró fájdalom kialakulását is. De a késői vacsorázás, az evés utáni szundítás, és a fekve történő étkezés sem a legjobb ötlet, ezek ugyanis szintén növelik a gyomorégés kockázatát. Általános szabályként azt kell megjegyeznünk, hogy a lefekvés előtti 2-3 órában már nem ajánlott enni.
Nem mindegy az sem, hogy mit eszünk, hiszen számos olyan étel van, ami fokozza a gyomorégés kialakulásának valószínűségét. Ilyenek például a bő olajban sült, erősen fűszeres, illetve a túl sok sót, cukrot és mesterséges adalékanyagot, tartósítószert tartalmazó fogások. Az ilyen élelmiszerek gyakori fogyasztása ráadásul könnyen túlsúlyhoz vagy elhízáshoz vezethet, ami szintén a rendszeres gyomorégés egyik rizikófaktora. A hason található súlyfelesleg extra nyomást helyezhet a gyomorszáj izmára, ami így könnyebben átengedi a nyelőcsőbe a gyomorsavat.
Mit tehetünk a kellemetlen panasz ellen?
A káros szenvedélyekhez – dohányzás, alkoholfogyasztás – köthető gyomorpanaszok enyhítésének legcélszerűbb módja a leszokás. Ezek mellett sokat tehetünk a gyomorégés megelőzése, illetve enyhítése érdekében a táplálkozási hibák kiküszöbölésével is. Étkezzünk fix időpontokban, lehetőség szerint egészségesen, és inkább többször együnk kevesebbet, ne pedig napi 1-2-szer tömjük tele a hasunkat. Ha pedig az elhízás áll a kellemetlenség hátterében, törekedjünk a normál testsúly elérésére, majd megtartására. De addig is kerüljük a derékban túl szűk ruhákat, mert azok szorítása szintén elősegítheti a gyomorsav nyelőcsőbe történő visszaáramlását.
Ha pedig nem segítenek a praktikák, vagy időként mégis hiba csúszik a diétánkba, akkor jó, ha kéznél van néhány levélnyi vény nélkül kapható készítmény, amellyel enyhíthetjük, vagy akár meg is előzhetjük a gyomorsavtúltengést. Érdemes olyan gyógyszert választani, ami legalább 8-9 órán át hat. Így napközben kisebb eséllyel rontja el a kedvünket a gyomorégés, este bevéve pedig garantálhatjuk a nyugodt, maró érzés és mellkasi fájdalom nélküli, pihentető éjszakákat.
