Amikor a gyomorsav visszaáramlik a gyomorból a nyelőcsőbe, savas refluxról beszélhetünk. Mivel a visszaáramló sav irritálja a nyelőcsövet, gyomorégés jelentkezik, amely a has középső részétől a torokig bárhol tapasztalható. Savas refluxra utalhatnak még ezen kívül a következő tünetek: rossz lehelet, a mellkasban vagy a gyomor felső részén érezhető fájdalom, hányinger és hányás, nyelési nehézség vagy fájdalom, fogérzékenység, légzési problémák, rossz (keserű vagy maró, savas) szájíz, köhögés.
Ha a panaszok tartósan fennállnak és/vagy súlyosbodnak, akkor nagy valószínűséggel a savas reflux egy súlyosabb formája, a gastrooesophageális refluxbetegség (röviden GORB vagy GERD) alakult ki. Ez azt jelenti, hogy a savas reflux legalább hetente kétszer jelentkezik, nagymértékben megnehezíti az érintett mindennapi életét, és akár már a nyelőcsövet is károsíthatta. Kiemelendő, hogy a GERD mihamarabbi diagnosztizálása és kezelése nagyon fontos a további szövődmények elkerülése érdekében.
Ezért rossz döntés a szódabikarbóna
Gyomorégés esetén a legtöbben a legegyszerűbb megoldáshoz folyamodnak, azaz igyekeznek valamilyen házi praktika segítségével csillapítani a kellemetlen panaszt. Kifejezetten népszerű megoldás ilyenkor a nátrium-hidrogén-karbonát (köznapi nevén szódabikarbóna) fogyasztása, amellyel kapcsolatban azonban fontos tudni, hogy a tévhitekkel ellentétben közel sem olyan jótékony.
A szódabikarbóna képes a savak semlegesítésére, így valóban enyhítheti a gyomorégést, hatása azonban csak ideiglenes (ráadásul elfogyasztása után sokszor rosszabb állapotba is kerülhetünk, mint amilyenben előtte voltunk). Amikor a vízhez szódabikarbónát adunk, pezsgéssel járó szén-dioxid-felszabadulás történik, amitől felfújódhatunk. A pezsgés hatására a nyelőcső alsó záróizma kinyílik, hogy tudjunk böfögni, és ezáltal enyhüljön a puffadás miatti nyomás. A baj az, hogy ha a nyelőcső záróizma kinyílik, a gyomorsav visszaáramolhat a nyelőcsőbe, és ismét gyomorégést okozhat.
A szódabikarbóna fogyasztásának egyébként a puffadáson kívül más mellékhatásai is lehetnek, ilyen például a hányinger, a hasmenés, a fokozott szomjúság vagy a gyomorfájdalom. Szakemberek szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy mivel a szódabikarbóna só, gyakori fogyasztása megnövelheti a sóbevitelt, amely köztudottan egészségkárosító hatású. Szintén meg kell említeni, hogy a szódabikarbóna befolyásolhatja egyes gyógyszerek felszívódását, illetve bizonyos betegségek fennállása esetén csak akkor alkalmazható, ha azt orvos rendeli el.
Ami tényleg segít
Szerencsére számtalan olyan megoldás létezik, amely sokkal hatékonyabb a szódabikarbónánál, ha gyomorégésről van szó. Kezdjük mindjárt az életmódbeli változtatásokkal! Ha például nem dohányzunk, leadjuk a súlyfeleslegünket, és kerüljük a szűk ruhadarabok viselését, már nagyban csökkenthetjük a gyomorégés kockázatát. Szintén hasznos, ha odafigyelünk arra, mit és hogyan eszünk: hanyagoljuk a túlságosan fűszeres, zsíros, savas ételek fogyasztását, minimalizáljuk az alkoholt, illetve a koffeint, ne tömjük degeszre magunkat (inkább együnk sokszor keveset), és mindig hagyjunk elegendő időt az evésre. Ha a savas reflux éjszaka (is) jelentkezik, célszerű úgy aludni, hogy a felsőtestünket kissé megemeljük.
A patikák polcain is elérhetőek olyan vény nélkül kapható készítmények, amelyek segíthetnek gyomorégés esetén. Ilyenek a gyomorsavat semlegesítő savlekötők, a gyomorsav mennyiségét csökkentő hisztamin-2-receptor antagonisták vagy H2-RA-k (pl. a famotidin hatóanyagú szerek), illetve a savtermelődést gátló protonpumpagátlók (PPI). A készítmény kiválasztása előtt mindenképpen egyeztessünk kezelőorvosunkkal arról, hogy melyik lenne a legmegfelelőbb számunkra: a savlekötők például gyorsan, de rövid ideig hatnak, a H2-RA-k "lassabbak", viszont hosszú időre enyhítik a gyomorégést, míg a PPI-k esetében a mellékhatásokra kell odafigyelni.
