A sejteknek azokat a molekuláit, melyek úgynevezett apoláris oldószerekben (pl. benzol, éter) oldódnak, összefoglaló néven lipideknek nevezzük. Az összetett lipidek, mint az olajok és a zsírok egyszerűbb alkotórészekre: glicerinre és zsírsavakra bonthatók. A zsírsavak - hármasával - a glicerinmolekula kis kémiai "horgára" csatlakoznak. A zsírsavak lényegében hosszú szénláncok, melyekhez több-kevesebb hidrogén kapcsolódik. Szakszerűen megfogalmazva: a zsírok a glicerinnek nagy szénatomszámú zsírsavakkal alkotott észterei.
Fő feladat: energiaszolgáltatás
Általában elmondható, hogy a zsírsavak a szervezet energiatermelő folyamataihoz biztosítják az energiát oxidációjukkal. Három típusukat különböztetjük meg. Vannak telített, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak. A zsírok mesterséges kezelésének melléktermékeként jönnek létre az ún. transz-zsírsavak, amelyek például a kérődző állatok húsában is megtalálhatók.
A telítetlen zsírsavak a telítettekből alakulnak át. A többszörösen telítetlen zsírsavakban egynél több kettős kötésben lévő szénatom található, az egyszeresen telítetlen zsírsavakban egy szénatom van kettős kötésben, a többi vegyértékeit hidrogénatomok kötik le. Az emlős szervezetek legfeljebb egy telítetlen kötést tartalmazó zsírsavak szintézisére képesek. Azokat a kétszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavakat, amelyeket az emlősök szervezete nem tud előállítani, de kis mennyiségben felhasznál, esszenciális zsírsavaknak nevezzük.
Koleszterinszint-csökkentő hatásuk is van
A többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztása hosszabb távon csökkenti az LDL ("rossz")-koleszterin szintjét, miközben emelik a HDL ("jó")-koleszterinszintet. A többszörösen telítetlen zsírsavak között vannak az omega-6 zsírsav (linolsav) és az omega-3 zsírsavak (alfa-linolénsav).
Sejt épül belőlük
Annak ellenére, hogy a szervezet képtelen szintézisükre, igen fontosak, hiszen belőlük képződnek például a sejtmembránok. A prosztaglandinok alkotóelemeiként a többszörösen telítetlen zsírsavak a gyulladásokra adott reakciók szabályozásában is részt vesznek, ezenkívül sok hormon nem termelődne nélkülük. A megfelelő mennyiségben fogyasztva hozzájárulnak a szívbetegségek megelőzéséhez is.
Az egyszeresen telítetlen zsírsavak mind közül a legfontosabbak és a "legegészségesebbek". Emelik a HDL-koleszterinszintet és csökkentik az LDL-koleszterinszintet, a zsírban oldódó vitaminok (azaz A-, D-, E-, K-vitaminok) felszívódásában segítenek, csökkentik a mellrák esélyét, és enyhítik a rheumatoid arthritisben jelentkező fájdalmat. Szükségesek a magzat, illetve a növekedésben lévő gyermekek idegrendszerének egészséges fejlődéséhez is.
