A kasvirág alatt két gyógynövényt említünk: a bíbor kasvirágot (Echinacea purpurea) és a keskenylevelű kasvirágot (Echinacea angustifolia). A két gyógynövény között az a különbség, hogy a bíbor kasvirág sugárvirágai kevésbé lehajlók, de gyógyhatásaik hasonlóak.
A két faj kereszteződése számos hibrid kialakulásával járt, amelyekkel összetéveszthetők. Szintén hasonlít a kasvirághoz a növény távoli rokona, a sárga kúpvirág, de ez a növény gyógyászati célra teljesen alkalmatlan.
Sünvirág
A növény népies elnevezései: bíbor kasvirág, kúpvirág, bíbor kúpvirág.
Élőhelye eredetileg Észak-Amerika középső része, kontinensünkön a száraz nyílt erdők, füves puszták.
A kasvirág nyáron virágzó, gyöktörzses, évelő növény. Neve a görög echinos (sündisznó) szóból származik. Elnevezése kettős találat, mert a virág közepe egy összegömbölyödött sündisznóra hasonlít, másrészt utal arra is, hogy a virág, úgy, mint a sündisznó tüskéi, védelmet nyújt, mert segítségével szervezetünk ellenálló képességét jelentősen növelhetjük.
A fennsíki indiánok használták a gyökeréből készült pépes, meleg borogatást a sebesülések összes fajtájára, a rovarharapásokra és fullánkos csípésekre, valamint kígyómarásra.
Az amerikai telepesek is megismerkedtek a kasvirág gyógyhatásaival és mint biztos szert alkalmazták csörgőkígyó marása, vérmérgezés és egyéb betegségek ellen.
Az akkori gyógyítók olyannyira hittek abban, hogy hatásos a kígyómarással szemben, hogy a kutatók később emiatt fogtak hozzá a laboratóriumi elemzéséhez az 1900-as években. Az akkori vizsgálatok kimutatták, hogy a kígyómarásra ugyan nem jó, viszont hatásos szer a méhcsípés, a krónikus orrvértolulás, a lábszárfekély és a csecsemőkori kolera kezelésében.
Megelőzi a fertőzést
A mai herbalisták legalább olyan lelkesek, ha kasvirágról van szó, mint régi társaik annak idején. Mint növényi antibiotikumot és immunrendszer-stimulálót ajánlják megfázás és influenza, hólyagfertőzés, mandulagyulladás esetén és más fertőzéses betegségekre.
A kasvirág az immunrendszer működésének fokozásával is megelőzheti a fertőzéseket. Mikor a betegségeket okozó mikroorganizmusok megjelennek a szervezetben, akkor a fehérvérsejtek makrofág fajtái megsemmisítik és elnyelik a támadókat.
A kasvirág egyes hatóanyagai fokozzák a makrofág-falósejtek mikrobapusztító tevékenységét, valamint a szervezet védekezésében szintén nagy szerepet jelentő T-limfociták termelődését. Serkentik az interferon és az interleukin termelődését, a fehérvérsejtek képződését, és más nem specifikus immunstimuláns szerepük is van. A rákban szenvedő betegek kezelése során sugárterápiát is alkalmaznak. A sugárzás csökkenti a fehérvérsejtek számát, növelve ezzel a fertőzések kockázatát.
A tudomány igazolta a kasvirág hagyományos használatát a sebek kezelésében is. A növényben levő egyik vegyület a törött csontokat gyorsabb forradásra ösztökéli, az új szöveteket (fibroplaszt) létrehozó sejtek munkájának fokozásával.
A kasvirágkészítményeket emellett vágások, égések, pikkelysömör, ekcéma, nemi szervi herpesz és ajaksömör kezelésére lehet alkalmazni.
A kasvirág a fertőzést okozó vírusok, baktériumok, gombák sok fajtáját pusztítja el. Ezek a tények alátámasztják hagyományos felhasználását a sebgyógyításban és számos fertőző betegség: megfázás, influenza, mandulagyulladás, hörghurut kezelésében.
Gyógyító kivonat
Erre a célra és az immunrendszer erősítésére az alkoholos kivonat a leghatásosabb, mert hatóanyagai vízben kevésbé oldódnak. A herbalisták receptje szerint 100 gramm százalékos alkoholba tegyünk 10 gramm friss növényt.
Az egész növény gyógyerővel rendelkezik. Legcélszerűbb a teljesen kinyílt, friss virágot a hozzátartozó szárrésszel együtt levágni, pontosan úgy, mint a rózsát, ezzel segítjük a következő virág kifejlődését.
Ha járványok ütik fel a fejüket vagy ha hosszabb útra indulunk, megelőzés céljából napi 3x20 cseppet vegyünk be a kivonatból vízzel hígítva vagy egy csésze langyos gyümölcsteában. Amennyiben már a betegség első tünetei mutatkoznak, a kasvirágkivonatból egyszerre 50 cseppet kell bevenni, majd óránként még 10-10 cseppet 1-2 napon át.
Így megelőzhető a betegség kifejlődése, illetve megkönnyíthetjük a lezajlását és elkerülhetjük a szövődmények kialakulását.
Influenzajárványok idején, amikor már az egész család beteg, gondolhatunk erre a lehetőségre is. Az igazi influenza esetében, amelynek ismérvei, hogy világméreteket ölt, hosszú lefolyású és súlyos szövődményekkel járhat, az orvosi kezelés elengedhetetlen, a gyógynövényes terápiát legfeljebb kiegészítő kezelésként alkalmazhatjuk.
Torokgyulladás esetében ajánlatos a patikákban kapható bíborkasvirág- tinktúrát használni. A torokgyulladást általában vírusos vagy bakteriális fertőzés okozza. A nyelési fájdalmat kaparó érzés előzi meg, az ebben a korai szakaszban elkezdett bíborkasvirág-tinktúra használatával elkerülhetjük a tünetek súlyosbodását. Ebben az esetben a tinktúrát a nyelvünk alá helyezzük, ameddig bírjuk, ott tartjuk, majd lenyeljük. A kasvirág fertőtlenítő, egyben vírus- és baktériumölő hatású és segít megállítani a gennyképződést.
Amire vigyázni kell
A kasvirág egyes esetekben allergiát okozhat, ha valaki például már tapasztalt érzékenységet napraforgóra vagy ibolyafélékre.
Nem kell azonban allergiára gyanakodni, ha kivonata a nyelven bizsergető érzést okoz. Ez gyakran megtörténik, normális és nem veszélyes.
Egészséges felnőttek számára a kasvirágkivonatok a szokásosan ajánlott mennyiségben biztonságosnak tekinthetők. Kicsiny gyermekek, várandós vagy szoptató mamák részére a kasvirág használatát orvossal megbeszélve alkalmazzuk.
Gyermekek részére már kapható nem alkoholos, hanem szirupos változatban is.
Felnőttek esetében, ha a kasvirágkivonatok alkalmazása kisebb kellemetlenségeket - gyomorpanaszokat, hasmenést - okozna, alkalmazzunk kevesebbet vagy hagyjuk abba a használatát. Tudassuk az orvossal, ha kellemetlen hatásokat tapasztalunk vagy ha a tünetek nem javulnak jelentősen körülbelül 10 napon belül. VII.évf./2.sz.
