A testünkről alkotott kép jelentősen befolyásolja önértékelésünket, mindennapi közérzetünket. És a pénztárcánkat is, hiszen az ideálisnak kikiáltott testsúly elérése egyes cégeknek milliárdos bevételt hoz - a Tárki és az Image Factory Társadalmi Klíma Riportja ezúttal a testünkről készített felmérést.
Becslések szerint a világon több mint 400 millió kórosan elhízott (és négyszer ennyi túlsúlyos) ember él, de az elmúlt egy évtizedben Európában is megháromszorozódott a súlyfelesleggel küzdők száma. A jelenlegi trend folytatódása esetén 2010-re a kontinens népességének 20 százaléka - mintegy 150 millió ember - lesz súlyosan elhízott, míg 15 millió gyermek szenvedhet a betegségtől.
A friss felmérés szerint a hazai lakosság 65 százaléka gondolja úgy, hogy normális testsúllyal rendelkezik (miközben valójában csak 40 százalékuk az), illetve túlsúlyosnak, elhízottnak mindössze 26 százalékuk érzi magát (a valós érték 53 százalék). Soványnak a kérdezettek 9 százaléka látja tükörképét. A testtömegindex (BMI) alapján veszélyesen túlsúlyos emberek 28 százaléka hiszi magát normális testalkatúnak, amely alapján feltételezhető, hogy egyesek nem ismerik fel saját betegségüket, vagy nem vesznek róla tudomást.
A WHO úgy látja: Európában akár a GDP egy százalékát eléri a túlsúly kezelése, illetve a közvetlen egészségügyi kiadások 6 százalékát is felemésztheti a betegség. Hazai felmérés nem készült a probléma gazdasági vetületéről, de a szakértői becslések nálunk is legalább két százalék fölé teszik a túlsúllyal kapcsolatos kezelések és vizsgálatok költségeinek arányát az egészségügyi költségvetésben.
A kövérség a fizetésünkre is kihat. Amerikai kutatók 3-4,5 százalékos eltérést találtak a sovány és a kövér alkalmazottak éves bére között az utóbbiak hátrányára. Angol kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy ez a különbség akár 15 százalékot is elérhet. Finn és amerikai kutatások is rámutattak, hogy a különbség a nők és a magasabb kvalifikációt igénylő munkakörök esetében nagyobb. Az amerikai vállalati szektort elemző vezetési tanácsadók idén már arról a trendről számoltak be, hogy a nagyvállalatok a dohányosokhoz hasonlóan a túlsúlyosokat is nyílt fizetéscsökkentéssel igyekeznek életmód-változtatásra bírni. Az üzleti élet korán felismerte, hogy alkalmazkodnia kell a tömeges túlsúly okozta új követelményekhez. A súlyukkal elégedetlen milliók többmilliárdos keresletet gerjesztenek az életmódtermékek piacán. A hagyományos termékek gyártói is beszállnak a versenybe. Nemcsak a könnyű (light) vagy természetes alapanyagú termékek foglalnak el egyre nagyobb helyet a boltok polcain, de mind több gyártó igyekszik a vásárlók informálásával bizonyítani, hogy nem minden az, aminek látszik. Amerikában tízmilliók térnek át az egészséges életmódra: már 2004-ben több mint 30 milliárd dollárt költöttek erre a termékcsoportra. Igaz, a hagyományos módszerek hívei is sokan vannak: csak az USA-ban közel 35 milliárd dollár megy el évente fogyasztószerekre.
A becslések szerint is többmilliárdos forgalmú hazai piacra elsőként Schobert Norbert lépett be szigorúan felépített, folyamatos médiajelenléttel, PR-akciókkal és a bulvársajtó intenzív használatával támogatott Update-rendszerével. A Norbi márka karrierjét az sem vetette vissza, hogy a versenyhivatal több esetben is megbírságolta fogyasztókat megtévesztő reklámokért. 2007-ben azonban úgy tűnik, hogy az eddigi monopolpiac többszereplőssé bővül, és kiterjedt marketingháború elé nézhetünk. Az eddig leginkább a mozgáskultúra területén szereplő, korábbi fitneszvilágbajnok Béres Alexandra márciusban mutatta be Súlykontroll programját. Színrelépése akár 5-10 százalékkal is csökkentheti Schobert Norbi vállalkozásának éves bevételét.
Négyezer főre kiterjedő brit felmérés mutatott rá, hogy az elhízott emberek gyakran másodrendű állampolgároknak érzik magukat, amiért a média felől érkező folyamatos nyomás is felelős. Itthon a kereskedelmi televíziókban szinte kizárt, hogy jelentős túlsúllyal élő szereplő képernyőre kerüljön (talán Galambos Lajos volt az utolsó, aki médiakarriert tudott így csinálni). Igaz, a kereskedelmi csatornák indulásához képest változott a helyzet: ma már találkozhatunk a köznyelvben "erős testalkatúnak" nevezett, de külsejükkel harmóniában élő hölgyekkel és férfiakkal a csatornák emblematikus arcai között is. Jáksó László vagy Gáspár Győző nagyjából félévente kerül be a médiába azzal a hírrel, hogy újabb módszereket vet be súlycsökkentése érdekében.
Legutóbb egy a honatyák körében végzett fitneszkörkérdés során Pettkó András (MDF) és Mandur László (MSZP) ismerte el, hogy kétszámjegyű kilókkal mérhető súlyfeleslege van. A cikk elején említett önértékelési zavar tehát a képviselőkre is igaz. Persze rajtuk kívül is fel tudnánk még sorolni számos testes képviselőt.
